A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház 1904 óta áll a nyíregyházi Kossuth téren, egy adakozó szellemű érsek nagylelkűségét és művészi ízlését hirdetve. A Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház 1902 és 1904 között épült Nagy Virgil és Kommer József tervei alapján. Felépítését Samassa József egri érsek finanszírozta, aki ötven éves papi munkájának emléket állítva kívánta megajándékozni a város híveit egy új és nagyobb templommal. A kelt-nyugati tájolású háromhajós, keresztházas, neoromán stílusú bazilikális szerkezetű társszékesegyház alaprajza római kereszt alakú. Belsejét főleg a koragótika elemei határozzák meg. A templom két legszembetűnőbb éke a főoltár és a fogadalmi üvegablak. A templom monumentális külseje, s belsejének egysége, a felhasznált anyagok magas minősége és a mesterek kvalitása remekül mutatja az építtető érsek ízlését és gazdagságát, ugyanakkor nagylelkűségét és szeretetét is Nyíregyháza lakosai iránt.

A templom méretei: teljes hossza 50,3 méter, szélessége 20 méter, ami a kereszthajónál 29,5 méter. A főhajó belső magassága 13,76 méter, a négyezetnél pedig 14,3 méter. A két hatalmas négyszögű torony magassága 43,6 méter. A templom külső képe gazdag tagolású. Meghatározó eleme a vörös téglaburkolat, illetve a mészkő alap és párkányzat. 1993 óta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyháza, s ebből adódóan az ország legrangosabb római katolikus templomainak sorába lépett.