A jellegzetes tirpák lakóház vert falú, szarufás tetőszerkezetű, nádtetős, elöl felső csonkakontyos, hátul eresztett végű. A házakat kezdetben döngölt földből, majd vályogból építették. Az építkezés egész menete segítséggel, kalákában történt. Az épületek előtt faoszlopos tornác található. Amikor a padlás tároló funkciót is betöltött, itt helyezték el középen a padlásfeljárót. Az udvari homlokzatok tapasztottak, meszeltek, alul 50 cm-es barna, szürke vagy sötétkék lábazati festéssel ellátottak. A meszelés mellett Nyíregyházán és a tanyabokrokban gyakori volt a belső felületek és a kemencék, illetve a külső falak színes pingálással vagy pingáló papírral történő díszítése, majd a későbbi időkben hengerlése. Az átlagos tirpák lakóház soros elrendezésű, szobából, konyhából és kamrából álló építmény. A nyíregyházi módos tirpák gazdáknál nagyház + konyha + kisház + kamra + istálló + nyitott szín tagolódású az épület, amelyet egy fedél alá építettek. Minden helyiség földpadozatos volt, melyeket évente pelyvás sárral felmázoltak. Jellegzetes tüzelőberendezése a konyhából fűtött búbos kemence. A hátsó házban vályogból készült berakott spór állt. Jellemző konyhai tűzhely a szobai kemence szája előtti oldalpadka a sarokban ráépített kör alaprajzú füstházzal, amelyet Nyíregyházán kutkának neveztek. A füsttelenítést a szabadkémény mellett a félszabadkémények és kamin-kémények szolgálták, amelyekben a húsfüstölést is végezték. Szinte minden tirpák tanyán megtalálható volt a lakóházzal párhuzamosan épült nyári konyha a kamrával. A kerítések a telkek határának jelölésére szolgáltak. A tirpák porták jellegzetes gazdasági épületei voltak: a magtár, a galambdúc, a kútágas, a gabonás, krumplis, répás verem és a hátsó részen elhelyezkedő hodály.