Böngésszen a(z) Régi Nyíregyháza bejegyzései között !
1967-ben elkészült a Berenát út, 1970-ben pedig vadonatúj felüljárós út épült Sóstógyfürdőig. Az idõközben megszüntetett villamos nyomvonala mellett építették az új utat, és ma már nem kis romantikával emlékszünk rá, ám ezek a fejlesztések határozták meg a város mai arculatát.
Tovább olvasom
A vakolatok mögött, egymásra rakva számtalan "BM" feliratú tégla támasztja Nyíregyháza ikonikus és régi épületeit. A téglák egy jól ismert személyiséghez kötődnek. Róla szól ez az írás...
Tovább olvasom
15 szobrász, 16 alkotása versenyezett egymással, amikor Nyíregyháza pályázatot hirdetett egy Bessenyei szobor elkészítésére 1895-ben. Budapesti lapok Donáth Gyula terveit dicsérték, a nyíregyháziak azonban Kallós Ede alkotását értékelték megvalósításra érdemesnek. Ilyés Gábor egy újabb kuriózum történetét tárja elénk.
Tovább olvasom
A Zrínyi Ilona utca már a múlt század elejétől a korzó szerves része volt, akkor még, mint Városház utca, majd 1906-tól már Zrínyi Ilona nevével.
Tovább olvasom
Leviczky Zoltán jóvoltából közöljük azokat a képeket, amelyek a Zrínyi Ilona utcában készültek. A felvételeken látható munkások egy kidőlt tartóoszlop romeltakarításán dolgoznak. A betonoszlopot a 10. szám alatti ecetgyárból kitolató teherautó döntötte ki. A most bemutatott képnek még van két társa, ezek segítségével tekintünk szét az utcában, és fedezzük fel az épületeket.
Tovább olvasom
Az ecet a legfontosabb közszükségleti és népélelmezési cikkek közé tartozott, amit ételízesítőnek, tartósítószernek, sőt orvosságnak is használtak. Egy 1930-ban megjelent cikk adata szerint Magyarországon akkoriban 123 ecetgyár működött.
Tovább olvasom
A Bercsényi utca 3. szám alatt még ma is áll az az épület, amelyet dr. Bálint István nyíregyházi ügyvéd építtetett 1928-ban. A ház építtetője 1892. március 20-án született, 1912-ben jelesen érettségizett az Evangélikus Főgimnáziumban.
Tovább olvasom
Bankigazgatóként 1934-ben azzal az ajánlattal fordult a városvezetéshez, hogy ha a város a már régóta tervezett utcanyitást a Sóstói út és az Ószőlő utca között megvalósítja, akkor ő és az általa vezetett bank hajlandó az ezzel járó telekvásárlásokat vállalni.
Tovább olvasom
A Nemzeti Hitelintézetet 1920-ban alapították Budapesten. E „nagy magyar bank” célul tűzte ki, hogy „a keresztény magyarság közvetlen kapcsolatot kapjon a keresztény nagytőkéhez”, valamint a kisemberek és a középosztály anyagi megsegítését.
Tovább olvasom
A nyíregyházi evangélikus egyházközség 1753-tól szolgáló lelkészeinek névsorában tizenhatodikként olvashatjuk Bartholomaeidesz János nevét, aki 1861-től haláláig állt a gyülekezet élén. Születésének 210. évfordulója alkalmából tekintsük át röviden élete történetét.
Tovább olvasom
Ezzel a mondattal kezdődik az az irat, amelyet 240 évvel ezelőtt, 1784. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén helyeztek el az Evangélikus Nagytemplom alapkövébe.
Tovább olvasom
Talán többen emlékeznek még arra a víztároló medencére, amelyet a Hősök szobra elött építettek, s amely ezen a családi archívum mélyéről elkerült fényképen is látható. A létesítéséről a Nyírvidék Szabolcsi Hírlap 1944. március 23-án megjelent számában olvashatunk.
Tovább olvasom
A ’48-as sírkert alapjait 1990-ben vetették meg, amikor a megszüntetett Déli temetőből dr. Fazekas Árpád kezdeményezésére áthelyezték Szénfy Gyula nemzetőr síremlékét. A sírkert az évek folyamán tovább gyarapodott, ma 12 sírkő található benne, köztük Krasznay Gábor ’48-as honvéd századosé.
Tovább olvasom
Napjainkban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal használatában áll az a Bethlen Gábor utca 22. szám alatti épület, amelyet Izsay Károly és neje számára ifj. Smiják József építőmester tervei alapján épített Balczár István építőmester 1927-ben.
Tovább olvasom
A kettős ház 1894-ben már dr. Márkus Károly ügyvéd tulajdonában volt, így adják meg a hirdetésekben is az épület bérlői: Márkus-ház, igaz, eleinte még hozzáteszik: „előbb Palánszky Sámuel-féle ház”.
Tovább olvasom
Ma már csak archív képeslapon látható az a két emeletes épület, amelyek a Kállai (ma Szent István) utca páros oldalának az elején álltak.
Tovább olvasom
Angol vadász, kínai mandarin, búr harcos, katonatiszt, tűzoltó, gigerli, szikvizes üveg, Paprika Jancsi, napraforgó, ibolya, pezsgőspalack, dominó légió – csak néhány jelmez a sok közül, amelyekbe az iparos ifjak 1902-ben beöltöztek a Korona szálló dísztermében tartott álarcos báljukon.
Tovább olvasom
Ez a felirat olvasható azon a táblán, amely 1969 óta Kiss Lajos emlékét hivatott hirdetni a vármegyeháza Egyház utcai oldalán. A hódmezővásárhelyi születésű néprajztudós dr. Jósa András hívására, 1912 novemberében érkezett Nyíregyházára, miután a belügyminiszter jóváhagyta a vármegyének a múzeumi segédire állás szervezésére vonatkozó határozatát.
Tovább olvasom
A száz évvel ezelőtti új esztendő hatalmas elismeréssel köszöntötte a város első emberét: a miniszterelnök előterjesztésére Horthy Miklós kormányzó dr. Bencs Kálmánnak „buzgó és eredményes közhivatali tevékenysége elismeréséül” a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta 1924. január elsejével.
Tovább olvasom
Az elmúlt esztendő legnagyobb várostörténeti jelentőséggel bíró jubileuma a gróf Károlyi Ferenc által szignált telepítési pátens kiadásának a 170. évfordulója volt.
Tovább olvasom
Ruszinkó Jenőné szervezőerejének köszönhetően „a háború hősei árváinak karácsonyi ünnepe a legmeghatóbb, legbúsongóbb és dicsőségesebb szeretetünnep” lett a városban, amelyet évről évre egyre többen látogattak az intézet évtizedes fennállása alatt.
Tovább olvasom
