Napi nyolcszori etetés és 8 pelenkázás. Mindez, megszorozva hárommal, vagyis 24 etetés és 24 pelenkázás, minden egyes nap – így telt a Kovács családnál az első néhány hónap a gyerekek születése után, ugyanis 2013 júniusában hozzájuk három pólyával érkezett a gólya: meghozta Bélát, Bálintot és Bencét. Velük pedig hat főre bővült a család.

– Több lombik beültetésem is volt, hároméves huzavona áll mögöttünk. Mivel az utolsó beültetésnél három petesejtet kértünk, így megvolt az esély arra, hogy hármas ikreink szülessenek. Emlékszem arra a napra, mikor mindez biztossá vált. Míg én bent voltam a vizsgálóban, a férjem kint várt rám és izgult. Egyszer csak hívták a többi orvost, hogy jöjjenek és nézzék meg, mit mutat az ultrahang. A férjem azt hitte, hogy valami baj van, nem tudta elképzelni, mi történhetett. Aztán őt is behívták és akkor mondták el, hogy ha minden rendben lesz, akkor három babánk fog születni – emlékezett vissza Anikó, aki hozzátette, már akkor nagy volt az öröm a családban. Végül 31 hét terhesség után meg is születtek a kicsik.

„AZ AUTÓT IS LE KELLETT CSERÉLNI”

– Az ikreink a mai napig mindent egyszerre csinálnak. Nincs olyan, hogy az egyik eszik, vagy alszik, a többi pedig nem. Ha az egyik ébred, kel a többi is. Az alapján dől el, hogy kit veszek fel először ölbe, hogy ki sír jobban. Szerencsére mi hárman vagyunk a gyerekekre, a nagylányom is sokat besegít, az első öt hónapban pedig 7 órában a szomszédunkat is alkalmaztuk. Kezdetben kéthavonta kórházba kerültünk. Egy kórtermet mindig lefoglaltunk. Az orvosunk tudta, hogy ha az egyik gyereknél jelentkezik va­lamilyen betegség, akkor hamarosan a másik kettő is beteg lesz.

Anikó azt mondja, mivel az ikrek hárman vannak, sokkal bátrabbak is. A családtagok még összekeverik őket, de ők már nem. (Egyébként, a vércsoportjuk is különböző.) Náluk nem jó, ha három egyforma játék van a lakásban, de az sem, ha három különböző. Mindezek miatt pedig 100 hiszti is képes lebonyolódni akár egy óra leforgása alatt és néha igazi káosz alakul ki.

Nem öltöztetem őket egyformán, de a fiúk nagyon is észben tartják, hogy mit vettek fel reggel. Ebből szokott probléma adódni. Sem a férjem, sem én nem tudjuk megjegyezni, hogy kire, melyik pulcsit adtuk, így mikor megyünk értük a bölcsibe és összetévesztjük, akkor rögtön megy a hiszti. Nagyon hangosak, zajosak, elevenek, de szerencsére jól fejlődnek. Bármennyire is nehéz velük, de ennél nagyobb öröm nem hiszem, hogy létezhet egy családban, mint ők, hárman: Béla, Bálint és Bence.

„EGY NAPON SZÜLETTEK A FIAMMAL”

Zsófi és Szonja 4 éves ikerpárok, 2012-ben jöttek a világra, pont a 13 éves testvérük, Bence születésnapján.

– Én 2009-ben elváltam. Van már két nagyobb gyerekem. Eszter 17 éves, Bence pedig 13. Lett egy új párkapcsolatom. Mivel 37 éves voltam és a páromnak nem volt gyereke, el kellett döntenünk, hogy vagy most, vagy soha többé. Végül a közös családalapítás mellett döntöttünk. Mikor terhes lettem, az elején furcsa volt, mert a hasam jobban gömbölyödött, mint „normális” esetben, de ezen csak poénkodtunk. 9 hetes lehettem, amikor elmentünk az orvoshoz, aki először egy magzatot, majd aztán kettőt látott és akkor derült ki, hogy ikreink lesznek. Zoko­gógörcsöt kaptam, mert megijedtem. Ebben a korban már egy gyereknek is nagy kockázata van, kettőnek meg pláne. Egyértelmű volt, hogy egypetéjű babákat várunk. Az első négy hónapban folyamatosan rosszul voltam, hánytam, enni nem tudtam, mellette pedig dolgoznom kellett és nevelni a másik két gyermekemet. A terhesség előre haladtával a májfunkcióim elkezdtek romlani és a vérnyomásom is felszökött a magasba. Többször vissza kellett tartatni a szülést, végül 34 hétig bírtam – emlékezett vissza Zékány Andrea, aki azt mondja, bár az ikerterhesség keményebb, mint egy egyes terhesség – főleg idősebb korban –, de onnantól kezdve, hogy megszületnek a babák és kiderül, minden rendben van velük, ettől nagyobb boldogság nem is létezik. Szerencsére Szonja és Zsófi pedig ritkán betegek és szépen is fejlődnek.

Az én szerepem kizárólag az anyaszerepben merül ki, mert mindkét nagyszülő elfordult tőlünk és nem látogatják a gyerekeket. Nem kapunk segítséget a nevelésben. Az elmúlt 4 év nagyon kemény volt, de minden egyes percért megérte. Hihetetlen, ahogy együtt tudnak játszani a lányok, ahogy együtt fejlődnek, ahogy együtt indulnak el. Ez egy csoda. Azt szokták mondani, ikreket az kap, akit a jó Isten erre teremtett. Ez egy kihívás számunkra, de milyen gyönyörű kihívás... Szeretem minden pillanatát.

CSODÁLATOS ÉRZÉS

Csodálatos érzés volt, amikor kiderült, ikreink lesznek. Először egy babát látott a doktor úr, ezt tudomásul is vettük, de mikor másodszor mentem a vizsgálatra, akkor kiderült, hogy ketten vannak. Próbáltuk feldolgozni a párommal. 29 hétre születtek meg, az első hat hetet a kórházban töltöttük. Mikor hazahoztuk őket, először nem is tudtuk hirtelen, hogy mit kezdjünk velük, hogyan neveljünk egyszerre két gyereket. Én egyedül vagyok, nem volt segítségem. Persze, kezdetben a párom mellettem volt, de aztán elment dolgozni. A többi ikres anyuka azt tanácsolta, próbáljam arra szoktatni őket, hogy egyszerre egyenek. Szerencsére Dorka nagyon nyugodt baba, ő mindig kivárta, míg Zoé megette, aki türelmetlen volt. Most már kétévesek lesznek márciusban. Teljesen más egyéniségek. Zoé pörgős baba. Megy, rohan, nem ül le két percre sem. Dorka nyugodt, képes eljátszani fél óráig egy játékkal. Volt, amiből megvettem a kettőt, de azon is összevesztek. Így most már mindenből csak egy van – mesélte Patkó Éva.

„EGY NAPON VOLT AZ ESKÜVŐNK IS”

Gizike és Marika már 43 éve külön élnek egymástól, ennek ellenére még a mai napig is, ha együtt elmennek egy rendezvényre, vagy családi összejövetelre, akkor mindig egyformába öltöznek. Egy iskolába jártak, egy szakmát választottak, kezdetben egy helyen is dolgoztak. Ráadásul még az esküvőjük is egy napon volt. Azt mondják, még mindig elválaszthatatlanok egymástól.

– A születésünkkel meglepetést okoztunk a családnak. Nem tudták, hogy kettő baba fog érkezni. Akkoriban még nem volt ultrahang sem. A szüléskor is bába segített otthon. Előbb megszülettem én, majd közölte a bába, hogy van egy másik gyerek is, nagy meglepetést okozva a családnak, mert nem számítottak rá. Pólya, meg rekli is csak egynek volt elkészítve. Az volt a szerencse, hogy a szomszédból pont tudtak kölcsönadni egyet – idézte fel Gizike.

„IKERKUTATÁSBAN VESZÜNK RÉSZT”

– Hasonló természetűek vagyunk. Kiegészítjük egymást. Mi sosem unatkozunk. Volt már olyan, hogy a konyhában elvágtam az ujjamat. Bekötöztem, de nem csináltam belőle nagy ügyet. Aztán mikor másnap mentem Marikához, azzal szembesültem, hogy neki is be van kötve az ujja, ráadásul ugyanaz, mint nekem. Sokszor felhívom. Előfordult, hogy elmeséltem neki, voltam fodrásznál. Kiderült, ő is, ráadásul ugyanazt csináltatta a hajával, mint én. Volt, hogy főztem valamilyen levest és milyen meglepő: később megtudtam, ő is ugyanazt készítette. 50 kilométer van közöttünk, mégis vannak ilyen egyforma dolgaink – magyarázta Gizike.

A beszélgetés során megtudtam, Gizike és Marika ikerkutatásban is részt vesznek. ők azt mondják, ennek egyik legnagyobb előnye, hogy így mindig tisztában vannak saját egészségi állapotukkal.
Egy évben 2-3 ilyen vizsgálatra hívnak be minket, amit ingyenesen megcsinálnak. Az adatainkat pedig kutatás céljára használják fel. Voltunk már szív CT-n, teljes ultrahangon, vérvételen, szív- és érrendszeri, alvás- és szemvizsgálaton, valamint MR-en is. Ezeket a képen látható ikerdoktorok szervezik. Ennek az a célja, hogy a különböző betegségeket kiszűrjék, ugyanis, ha az egyik ikerpárnál megjelenik a probléma, akkor rövid időn belül valószínűleg a másiknál is elő fog. Hallottunk már olyanról, hogy az egyik ikerpárnál a nyaki ultrahang kimutatta, az ereknél lerakódások vannak. Mikor megvizsgálták a másik testvért is, kiderült, neki is ugyanott van. Előfordult már az egyik nyíregyházi ikerpár barátainknál, hogy az egyikőjüket meg kellett műteni vakbéllel. Az érdekessége az a történetnek, hogy 2-3 hónap elteltével a másikat is. Marikáék aktívan részt vesznek ikertalálkozókon is. Tőlük tudtam meg, hogy február 28-ára Budapesten, a Magyar Ikerregiszter klubnapot szervez! Egy délután, ahol az ikrek ikrekkel együtt lehetnek, beszélgethetnek és ismerkedhetnek egymással. A programra előzetes regisztráció szükséges. Bővebb információ: www.ikrek.com.

„NEM VOLT NAGY MEGLEPETÉS”

Nem volt nagy meglepetés, amikor kiderült, hogy két babát várunk, mert a családban vannak ikrek. Úgy mentem el az első ultrahangra, hogy ha kettő, vagy több babánk lesz, nem gond, majd megoldjuk. Nagyon örültünk neki, egy kicsit persze hihetetlen volt. Az első hat hónap nagyon kemény volt. Szerencsére édesanyám sokat segített, na meg édesapám is. Most már mindig napról napra könnyebb. Kinyílt előttük a világ, már tudnak jönni-menni, és így lefáradnak. Mindig sétálni kell velük – hangsúlyozta Fehérné Szikora Emese.

TELJESEN KÜLÖNBÖZŐEK

Lombik beültetésem volt. A három petesejtből végül kettő maradt meg. Mikor megszültem, nagyon nehéz volt, de most már sokkal könnyebb, hogy elindultak a gyerekek. Kétpetéjűek, totál különbözőek. Az egyik szőke hajú, kék szemű, a másik barna hajú, barna szemű. Nem is mondhatnánk, hogy ikrek és azt sem, hogy testvérek, de mégis kötődnek egymáshoz. Amikor kisebbek voltak, jobban szét tudtam őket választani. Most már nem lehet, mert egymás nélkül nem tudnak meglenni – mesélte Kósa Judit.

Szerző: Brusszel Dóra

Várjuk az ikrekről készült fotóikat, amelyeket folyamatosan megjelentetünk a www.nyiregyhaza.hu weboldalon. A képeket elküldhetik az info@ nyiregyhazitv.hu e-mail címre.