100 éves a Zrínyi
Javában dúlt a nagy háború, amikor 100 évvel ezelőtt, 1917. szeptember 15-én városunkban kinyitotta kapuit az Evangélikus Leánygimnázium. Az iskolaalapítással az evangélikus egyház a reformáció 400. évfordulója előtt is tisztelgett. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2017. szeptember 15-i számában.)

Geduly Henrik püspök már 1916-ban lépéseket tett, hogy a vezetése alatt álló tiszai evangélikus egyházkerület területén egy leánygimnázium létesíttessék az oly sok, tanulmányait magánúton végző leány számára. Az új oktatási intézmény helyéül természetesen Nyíregyházát gondolta, amelyet a helyi lutheránus egyház és a kultuszminiszter is támogatott. Az első „fölvételi hirdetmény” 1917 májusában már meg is jelent a helyi napilapban: az alsó tagozat első osztályába és a felső tagozat ötödik osztályába lehetett jelentkezni. Később nagy megelégedéssel közölték, hogy az iskolába nemcsak a helyiek, hanem a vármegyéből, sőt távoli vármegyékből is érkeztek jelentkezések. Felmenő rendszerben az 1920–21. tanévben lett teljes a nyolcosztályos működés. Az iskola első igazgatójául Popini Albertet választották.

A két osztállyal induló iskola első tanévét a központi evangélikus elemi iskola tantermeiben kezdte meg. Később a város Széchenyi utcai épületeiben kaptak elhelyezést, mígnem az iskola új, Jósa András utcai épületét 1935. szeptember 9-én avatta fel Geduly Henrik püspök. Az iskola tervét teljesen ingyen készítette el Münnich Aladár fővárosi műépítész, evangélikus hittestvér. A tervei alapján Balczár és Ferencz építészek öt hónap alatt hozták tető alá a leánynevelés szolgálatába állított épületet (képünkön). Geduly Henrik püspöki kinevezésének 25. évfordulója alkalmából, 1936-ban az igazgatótanács határozata alapján a gimnázium felvette az alapítója nevét, amelyet egészen az államosításig viselt. Ekkor egy rövid időre Petrőczy Kata Szidónia nevére keresztelték át, majd 1949-ben összevonták az Angolkisasszonyok gimnáziumával és az egyesített intézmény az Állami Zrínyi Ilona nevet kapta. Mai épületét 1962-ben adták át.

Ilyés Gábor helytörténész