Alapításának századik évfordulóját ünnepelte Nyírszőlős. A centenárium tiszteletére emléktáblát avattak a városrész iskolájának falán. Nyírszőlős az elmúlt években rengeteget fejlődött, kerékpárút épült, ami összeköti Nyíregyházával, a nyugati elkerülő már elér a városrészig, járdákat és utakat újított fel az önkormányzat, a Kollégium utcán a közeljövőben pedig bölcsőde épül.

1922. szeptember elsején kelt Nyírszőlős község alapító irata, a története viszont korábbra nyúlik vissza. Már a 19. század második felében letelepedési hullámok voltak a községben. Az első telepesek pedig még szláv nyelven beszéltek.

„Tirpákok, felvidékről érkezett szlovákok, ruszinok, sőt, galicei lengyelek is jöttek ide. 1919-ben az első világháború végén, amikor szörnyű körülmények voltak, akkor már megfogalmazódott Brezina András és társaiban az az igény, hogy Nyírszőlős önálló község legyen. Akkor még a Kótajiszőlők elnevezéssel, Kótaj község határában lévő településnek számított Nyírszőlős. Nem voltak könnyű helyzetben a nyírszőlősi alapító atyák, mert nagyon nehéz időszak következett. A Trianon utáni évek nagyon nagy traumát jelentettek, mérhetetlen ínséggel jártak, aztán jött a világgazdasági válság, de Nyírszőlős fejlődése mégis példamutató és töretlen volt” – mondta beszédében dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere.

Ennek magyarázatát az akkor itt élő emberek jelentették, az ő szorgalmuk és hitük vitte előre a települést – tette hozzá dr. Kovács Ferenc. A terület a szőlő- és gyümölcstermesztésről volt híres akkoriban, majd 1922-ben a vármegye elfogadta a község önállóságát.

Hit és oktatás

„Én három pontban látom azt, amit az itteniek, az ősök elértek és tovább kell vinnünk az ő munkájukat, gondolataikat. Elsőként megszerezni a földterületet, hogy legyen otthonunk, szülőföldünk. Másodrészt fontos volt az egyház szervezése, hiszen erős hitük volt a szorgalom mellett, mindennap nagyon sokat munkálkodtak. A harmadik pedig az iskolaépítés. Minden településen a templom és az iskola a meghatározó, hiszen akkor, ha a gyerekeket nem viszik el innen máshová, akkor az itt élők ragaszkodnak ehhez a településhez” – mondta köszöntőjében dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő.

100 év

Nyírszőlős alapításának 100. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak az iskola falán. Ezen a helyen korábban is oktatási intézmény működött, ami a kápolna funkcióját is betöltötte. Nyírszőlős 50 éven keresztül sikeres önálló településként működött, ezt az eredményt pedig azután is tovább tudta vinni, hogy egyesült a megyeszékhellyel. Ennek 2023-ban lesz ötven éve. Ez Nyíregyházának egy sajátossága is, hogy bár több településrész csatlakozott a megyeszékhelyhez, kihasználva az ezzel járó előnyöket, de meg tudták őrizni saját identitásukat is.

Fejlődő Nyírszőlős

A centenáriumi rendezvény házigazdája Jászai Menyhért alpolgármester volt, aki egyben Nyírszőlős önkormányzati képviselője is.

„Nekem már a dédnagyapám is nyírszőlősi volt, úgyhogy nekünk ez egy természetes lételemünk, hogy nyírszőlősiek vagyunk. Hozzáteszem, hogy Nyírszőlős nem egy nagy hagyományokkal rendelkező település, nagyjából 150 éve kezdett el betelepülni ez a dombos szőlőskert. Itt befogadó közösséget talál bárki, aki itt telepedik le. Aki akár egy napot is Nyírszőlősben élt, az már nyírszőlősi, függetlenül attól, hogy tősgyökeres vagy sem. Szeretjük a tiszta levegőt, a város közelségét, intézményekkel ellátott a településrész, a nagyváros része vagyunk, ugyanakkor mégis egy kertvárosi övezetben, tiszta levegő, csend van körülöttünk” – nyilatkozta Jászai Menyhért.

Nyírszőlős az elmúlt években is rengeteget fejlődött, kerékpárút épült, ami összeköti Nyíregyházával, már a nyugati elkerülő is elér a városrészig, járdákat és utakat újított fel az önkormányzat, a Kollégium utcán a közeljövőben pedig bölcsőde épül. A pénteki centenáriumi rendezvényen Jászai Menyhért alpolgármester köszöntötte a legfiatalabb, illetve a legidősebb ünneplőt, valamint az alapító leszármazottját is, zárásként pedig egy százszeletes tortát is felszolgáltak a vendégeknek.