A Jósa András Oktatókórház panteonjában ott tündököl dr. Gerlei Ferenc Kossuth-díjas kórboncnok főorvos neve is, aki 1901. április 28-án született Szarvason. 1932-ben diplomázott a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen. 1935-ben az orvosi kórbonctan, kórszövettan és kórvegytan szakorvosa lett, majd a következő évben sikerrel pályázta meg a nyíregyházi Erzsébet Közkórház alorvosi állását. Kórboncolást és élő emberek testszöveteiből vett szövettani vizsgálatokat, valamint klinikai laboratóriumi munkát végzett egy boncszolga és egy laboráns segédletével.

Zsidó származása miatt 1944-ben meghurcolták, kényszernyugdíjazták, de a rehabilitációs eljárás után, 1945 júliusában már ismét a kórházban dolgozott. Rövid ideig még a megbízott kórházigazgatói tisztet is el kellett vállalnia. Kutatómunkájának eredményeként, 1947-ben egyetemi magántanárrá képesítették, majd 1953-ban elnyerte az orvostudományok kandidátusa fokozatot.

Szívügyének tekintette a kórház orvosi szakkönyvtárának a fejlesztését is. Orvosi munkája mellett õ látta el a könyvtárosi teendőket, végezte a könyvek, folyóiratok beszerzését, amelyeket el is olvasott, hogy kollégáit tájékoztatni tudja. Rendkívül részletes, szerzői betűrendes, név- és tárgymutatókat tartalmazó regiszterek őrzik áldásos munkáját. A könyvtár több mint két évtizeden át, 1973-tól 1997-ig viselte a nevét.

Az õ szakmai útmutatásai alapján tervezte meg Paulinyi Zoltán építész az új proszektúrát, amelyet 1958-ban adtak át. A boncterembe egy karzatot is építtetett az egészségügyi tanulmányokat folytatók részére. Az épületben egy latin nyelvű felirat is olvasható volt: „Hic locus est ubi mors gaudet, succurrere vitae”, vagyis „Ez az a hely, ahol a halál örömmel siet az élet segítségére”. A megyében õ szervezte meg a kórházak külön kórbonctani-kórszövettani osztályait.

A hihetetlen munkabírású főorvos aktív városi és megyei közéleti szerepet is vállalt. Munkásságát 1961-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 1970. június 21-én hunyt el. A Tóth Sándor szobrászművész által készített emléktábláját születésének 100. évfordulója alkalmából leplezték le.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)