1894. február 6-án nyitották meg Nyíregyháza kőszínházát. A kor neves építésze, Alpár Ignác tervei alapján, Barzó Mihály Bujtosi Téglagyárában égetett anyagból készült a Móricz Zsigmond Színház. A korábbi szabadtéri színielőadások után Dobó Sándor alapította az első nyíregyházi társulatot.

A Hárs vendéglő udvarán, vagy a Hősök terén működő nagyvendéglőben felállított deszkaszínpad adott helyet a kőszínház előtt a városba érkező vándor színtársulatoknak. Közszükséglet nyomán született a döntés, majd Somogyi Gyula, a város főjegyzője tett ajánlatot, hogy helye legyen nemzeti közművelődés eseményeinek.

Somogyi Gyula, Kubasi Gusztáv ékszerésszel a közös telkét ajánlja fel erre a célra. Először Részvénytársaságot alapítanak, aztán jön a telekfelajánlás, ahol majd Alpár Ignác tervei alapján, aki egyébként ingyen bocsátotta ennek az épületnek a tervét Nyíregyháza városának. Hiszen itt épült már a megyeháza, épült már az Evangélikus Elemi Iskola, és felépül majd a Korona Szálló épülete is. Ez az Abbázia tengerpartjára szánt színház épülete pedig 1894. február 6-án nyitja majd ki a kapuját.

– mesélte a helytörténész, Ilyés Gábor.

A színházban egykoron a névadó is látogatta a Sári bíró próbáit. Tartott itt előadást Kodály Zoltán, és mozi is működött. A múlt század 20-as éveiben, aztán négy évtizeddel később  végeztek átfogó felújítást az épületen, majd a 2000-2001-es évadban Gáva Attila tervei nyomán ismét korszerűsödött, a nézőtér, a kiszolgáló egységek és persze a technika is. 

Ugye, itt van egy komoly architectura, ami az Alpár-féle eredeti épület, amit nagy alázattal próbáltunk kezelni, megfelelő módon kitalálni azokat az elemeket, amiket meg lehet hagyni. Mindazt az értéket felhasználni az új tervezés, az új építés során is, ami komoly értéket képvisel. Tereket, közlekedési viszonyokat, megjelenést az épületben, belül is és kívül is, valamint ebbe beletenni mindazt a technikát, amit a kor igényel.

– fogalmazott a tervező.

A 125 éve, klasszicista stílusban tervezett színház ma Nyíregyháza egyik meghatározó intézménye. Az építész és belső építész mellett a szakemberek, műszakiak és művészeti munkatársak közös együttgondolkodása nyomán született a modern színjátszás valamennyi feltételét biztosító épület. Színészek és nézők megelégedésére.