1944. szeptember 6-án utolérte a II. világháború pokla Nyíregyházát is. Nemcsak az állomás épülete, de szálloda és iskola, valamint több utca lakóházai dőltek össze, és emberek veszítették el lakóhelyüket. 126 nyíregyházi az életét is. Hosszú ideje emlékezik Nyíregyháza erre a tragikus napra.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Kállay Gyűjtemény és a Magyar Honvédség 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezrede szervezte a 79 esztendeje lebombázott vasútállomás és a környék lakóházainak pusztulása, és lakóinak elvesztése előtt fejet hajtva, a koszorúzással egybekötött megemlékezést a vasútállomáson.

1944. szeptember 6-án, szerdán 116 amerikai vadászbombázó szállt fel a dél-olaszországi repterekről és Nyíregyháza felé vették az irányt. 89 vadászgép biztosította a bombázás sikerességét.

„Három hullámban támadták meg a várost. Az első hullám célt tévesztett, de a második-harmadik sajnos pontosan eltalálta a vasútállomást és a környékét. Vele együtt elpusztult a szemben lévő gyönyörű Szabolcs Szálló épülete, és a környező lakóházak jelentős része is romba dőlt. Nagyon sok család hirtelen lett hajléktalan, lakóotthon nélkül maradt. A város vezetésének köszönhetően már aznap igyekeztek a családokat elszállásolni. Persze a legnagyobb tragédia az, hogy a bombázásnak komoly halálos áldozata is volt. Aznap 80 halottat számoltak össze, ez a szám később 126 főre nőtt”

– tájékoztatott dr. Holmár Zoltán történész-muzeológus.

Nyíregyháza azért került a harcban állók figyelmének középpontjába, mert fontos utánpótlási vonal volt itt. Vasúton biztosították a katonai utánpótlást, amiről tudtak a szövetségesek is. Ezzel párhuzamosan a Vörös Hadsereg indult előre Románia felől, volt ahol már át is lépték a Kárpátok vonalát.

„Mindig meg kell emlékeznünk ezekről az áldozatokról, hiszen ez az első olyan pillanat Nyíregyháza történetében, hogy a háború pokla utoléri. Az I. világháborúban Nyíregyháza hátországként maradt meg, a II. világháborúban viszont sajnos itt vonultak át a katonák. Komoly harcok voltak, és komoly halálos áldozatokat követelt. Ez volt az első olyan eset a megyeszékhely történetében, amikor az itt lakók a saját bőrükön tapasztalták a háború poklát”

– folytatta a történész.

Az alpolgármester is sorolta a veszteségeket. A rommá lett épületeket, intézményeket, a Vécsey, a Jósa András, a Deák Ferenc, a Toldi és az Árpád utca 200 földszintes lakóházát. De mindenekelőtt fejet hajtunk az áldozatok emléke előtt.

„Bár az elmúlt évek ünnepségein nagyon távolinak tűnt a háborúról beszélni, másfél éve újra életünk részévé vált, hiszen naponta értesülünk az ukrajnai bombázásokról szóló hírekről a sajtóból. Tapasztaljuk, mennyi háborús menekült próbál békére, menedékre lelni országunkban, városunkban is. Nyíregyháza Megyei Jogú Város aktívan közreműködik a menekültek ellátásában. Számtalan támogató segélyprogramot küldtünk már ki testvérvárosunkba is. Ezúton köszönöm meg az Önök közreműködését. A MÁV-nak a menekültek szállításában, a rendészeti szerveknek a rend fenntartásában való közreműködését, hogy Nyíregyháza ezt a szolgálatot az elmúlt másfél évben tisztességesen és erkölcsösen meg tudta tenni”

– fogalmazott beszédében Jászai Menyhért alpolgármester.

2023-ban felelősségünk, hogy óvjuk a békét, tanítsuk fiataljainkat történelmünkre, hogy ismerjék meg a múltunkat, tanítsuk őket a békére, melyet az erőszak és félelemnélküliség jellemez – zárta gondolatait Jászai Menyhért.