Útfelmarás, forgalomkorlátozás, forgalomelterelés. Fogalmak, amelyekkel a sofőrök biztosan találkoztak már az utakon, s melyek átmenetileg kényelmetlenséget okoznak – de sosem céltalanul. A közlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó kivitelezések akár hosszú hónapokba beletelhetnek, ám az elkészültekor nyilvánvaló lesz: évtizedekre javítják, meghatározzák, biztonságosabbá teszik a közlekedést. Erről is beszélgettünk dr. Kovács Ferenc polgármesterrel az egymásra épülő beruházások összefüggéseit bemutató sorozat keretében, melyből kiderül: a közlekedésbiztonság és a nagy áteresztőképességű csomópontok megvalósításában óriásit lépett előre a város az elmúlt tíz évben, évtizedes hátrányokat ledolgozva.

Egy adott távot a városon belül meg lehet tenni 5, de 35 perc alatt is, folyamatosan haladva, vagy dugóban ülve, biztonságos körülmények között, esetleg a kaotikus állapotok miatt veszélyesen. Ezek mutatják leginkább, hogy az adott térségben átalakítottak-e kereszteződéseket, vannak-e új körforgalmak, vagy sem.

10 év, 29 csomópontfejlesztés

Nyíregyházán az elmúlt 10 évben 29 csomópontfejlesztés történt, melyek közül 14 helyszínen körforgalom kiépítése, a többi esetben jelzőlámpás és egyéb fejlesztés valósult meg, többségében helyi cégek kivitelezésében. Az intenzív és folyamatosan zajló program – melynek részeként buszöblök is készültek, valamint buszmegállók is megújultak – pedig nem áll meg. Csak néhányat kiemelve: folyik a tervezése az intermodális csomópontnak, a Tokaji úti aluljárónak, és rövidesen megtörténik a Nyíregyháza–Nyírszőlős–Nyírtura közötti elkerülő út (körgyűrű) bezárása is.

A Korányi körforgalom ötletét még támadták is a környéken élők, ám ezrek megelégedésére valósult meg, segítve a forgalom dinamikáját is

Csomópontfejlesztések az elmúlt évtizedben, 2014–2023:

(A felsorolt fejlesztések több forrásból – állami, EU, nyertes pályázati – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagy más beruházók – pl. NIF, ÉKM – által valósultak meg.)

„A közlekedési infrastruktúra az egyik legrosszabb helyzetben volt”

– Amikor 2011-ben áttekintettük a város helyzetét, teljesen nyilvánvaló volt, hogy a közlekedési infrastruktúra az intézményrendszer mellett az egyik legrosszabb helyzetben volt Nyíregyházán. Évtizedes lemaradásban szenvedtünk, és amihez csak lehetett, hozzá kellett nyúlni – utalt vissza a kezdetekre dr. Kovács Ferenc. A polgármester hozzátette, többször megfogalmazta, hogy már akkor az iparfejlesztéssel szerette volna kezdeni, de az első esztendőkben, miután kilábaltunk a 2010 előttről itt hagyott mérhetetlen adósságból, az alapoktól kellett elindulni.

Se nem biztonságos, se nem folyamatos

– A legnyilvánvalóbb – és sokakat érintő probléma –, hogy az önkormányzati utak jóval több mint fele földút volt, ami pedig aszfalttal rendelkezett, az is felújításra szorult. Tehát komplexen tekintettünk erre a problémára is: az utaknál egyszerre kellett földutat aszfaltozni, illetve felújítani is, és mindig figyeltünk a csapadékvíz-elvezetésre is. De látszott, hogy az egész város közlekedési rendszerét alapvetően a közlekedési csomópontok nagyon kritikus állapota határozta meg, melyek megújításánál bonyolult közműáthelyezésekre is szükség volt. Ez pedig két problémát vont maga után: a közlekedés se nem biztonságos, se nem folyamatos nem volt. Ezért felmértük ezt a területet és meghatároztuk azokat a csomópontokat, ahol mindenképp fejlesztésre volt szükség. Ezzel párhuzamosan biztonságos zebrákat is építettünk, megvilágítással, úgynevezett pirosakkal kezdtük, okosokkal folytattuk – utóbbiból nálunk van a legtöbb Magyarországon.

Csak Örökösföldön három új körforgalom is épült, a Semmelweis–Törzs utcánál egy (amelynek a két vége is biztonságosabb lett), valamint a Család utcán kettő

Egy állatorvosi ló: az Univerzum „parkolója”

– Az egész programra komplexen tekintettünk, vagy­is egyik fejlesztés maga után vonta a másikat. 2013-tól meredeken nőtt a személygépkocsik száma. Mit is jelentett ez? Jobb utakra volt szükség és ezzel együtt a parkolást is rendbe kellett tennünk, amihez hozzákezdtünk és konkrét elképzeléseink vannak parkolóház építésére is. De gondoljunk csak az Univerzum Üzletház mögötti „parkoló” korábbi áldatlan állapotára. A Vay Ádám körút mögötti, Körte utcán lévő terület sok bosszúságot okozott a gépjármű-tulajdonosoknak, ugyanis az Univerzum Üzletház felépülése óta rendezetlen volt. A zúzott kővel leszórt parkolóban nehezen lehetett megállni, főleg akkor, amikor csapadék is esett. Ekkor a talaj felázott, a kátyúkban megálló víz pedig sok problémát okozott a járművezetőknek.  2015-ben aztán ezt is felújítottuk. 1400 négyzetméteren történt meg az aszfaltozás, 42 parkolóhelyet alakítottunk ki, valamint egy mozgássérült-parkoló is fogadja az oda érkezőket.

Komplex, egymásra épülő fejlesztések

– De ha már utakat – és parkolókat – építünk, akkor nem szabad megfeledkezni a járdákról és a kerékpárutakról sem. Közben ott voltak a stratégiai pontok: a nagykörút bezárása, a külső körgyűrű építése, melynek nagyon bonyolult tervezése az elmúlt év elején kezdődött, a Tokaji úti aluljáró, vagy az intermodális csomópont tervezésének elindítása, és a belváros felé vezető, nagy forgalmú gyűjtőutak felújítása is: például a Vasvári, a Korányi, a Bocskai, a Szent István utca és a Debreceni út, ezeket is teljes körűvé kellett tenni. Bár sok még a tennivaló, a város már egészen más képet mutat, a nagy projektek előkészítése pedig különböző fázisban van.

Az áteresztőképesség is nőtt az átépített csomópontok segítségével, például a Mező utca – Bethlen utca térségében, melynek szerves folytatása a kertvárosi beruházások, a Tiszavasvári út több pontján, beleértve a felüljárót is

Baleseti gócpontok voltak a rendezetlen csomópontok: a Víztoronynál kezdtük

– A közlekedési infrastruktúrán belül elsődleges fontosságúak voltak a közlekedési csomópontok. A belvárost érintően az Arany János utca – Szarvas utca csomópontja volt az első még 2015-ben, amit sikerült rendbe tennünk. Biztosan sokan emlékeznek rá, hogy a kereszteződés egy baleseti gócpont volt, nagyon sok súlyos, nem egyszer halálos kimenetelű közlekedési baleset történt. Ezért is volt öröm, hogy körforgalom épülhetett az Arany János és a Szarvas utca kereszteződésében, de a projekt keretében az Arany János és Garibaldi utcán, illetve a Csaló közben a meglévő út- és járdaburkolat is megújulhatott. Ezzel párhuzamosan az Arany János utcán kialakítottunk 22 parkolóhelyet (a közterület két oldalán pedig további 31 állást), a Szarvas utcán pedig nyolcat, továbbá a buszmegállókhoz padokat helyeztünk ki, de faültetés is történt.

A városi program egyik látványos kezdőeleme a Víztoronynál, ahol egy balesetveszélyes gócpont alakult át körforgalommá

Egy fontos a legutóbbiakból: Belső körút

– De legalább ennyire szükséges volt – több okból is – többek között a Belső körút – László utca csomópont átalakítása. Egyrészt azért, hogy biztonságosabb legyen ott a közlekedés, másrészt pedig azért, mert a Bujtosi Városliget felújítása után megnőtt a látogatók száma, s ezzel együtt a környék forgalma. Tavaly a László utca Szegfű utca felé vezető oldalában a már meglévő két, egyenesen haladó sáv mellett egy önálló balra kanyarodó sávot építtettünk meg Örökösföld irányába, valamint a László utcán az egyenletes forgalomlefolyás biztosítása céljából a Belső krt. mindkét ágára egy kisívű jobbra kikanyarodást segítő lehajtó ágat alakíttattunk ki. A László utca – Belső körút csomópont minden ágán jelzőlámpás irányítás lépett érvénybe és a tervezett csomópont több ágán gyalogos átvezetést alakítottunk ki.

A Belső körúti lámpás kereszteződés városrészeket köt össze, segítve a Bujtosi Városliget kényelmes megközelítését is

Ki emlékszik már a Szegfű utcai szűkületre?

– Ha már csomópontfejlesztésről beszélünk, azért ebben a sorban meg kell említenünk a Szegfű utcát is, ahol néhány évvel ezelőtt még lehetetlen volt közlekedni. 2016-ra megoldottuk ezt a problémát, és négysávosodott a Nyíregyháza kis- és nagykörútját összekötő út. A bővítés által a városból induló 41-es (Vásárosnamény), 38-as (Tokaj) és 36-os (Tiszavasvári) utak, valamint a 4-es főút összeköttetése javult. Az út északi oldalán gyalog- és kerékpárutat alakítottunk ki, míg a délin felújítottuk a járdát, illetve megoldottuk a csapadékvíz elvezetését. Két kereszteződésben úgynevezett hangos jelzőlámpás csomópontot hoztunk létre. A 950 milliós beruházás érintette még a Törzs, a Semmelweis, a Szalag, a Lujza és a Bottyán János utca fejlesztését is.

A Szegfű utcai szűkület megszüntetésével, a fontos szakasz négysávossá bővítésével csökkent a torlódások száma

Pozitív hatással van a gazdaságfejlesztésre

– A csomópontfejlesztések pozitív hatását bár nap mint nap érezzük, ezek szerepe a jövőben még inkább fel fog értékelődni, amikor beindulnak a világcégek beruházásai. Nyíregyházán ugyanis soha nem látott mértékű gazdaságfejlesztési program zajlik, ez pedig azzal jár, hogy több ezer új munkahely lesz a városban, megnő a személy- és a teherforgalom, vagyis elengedhetetlen a megfelelő közlekedési infrastruktúra. Ezen is dolgoztunk az elmúlt bő 10 évben és folytatjuk a jövőben is, hiszen ez egy nagyon intenzív és most is zajló program. Ha ezt az elmúlt évtizedben nem csináltuk volna meg, akkor ma Nyíregyházán a közlekedés nagyon kaotikus és veszélyes lenne, sok dugóval.

Csak a nagykörút utolsó szakaszának megépítése hat modern csomópontot is magával hozott

A nyíregyháziakért épül, helyi cégek kivitelezésében

– Bár a kivitelezésekkel járó útlezárások, forgalomkorlátozások bosszúságot okoznak a közlekedőknek, azt látni kell, hogy minden a városlakókért történik, értük van. Lehet, hogy a munkálatok másfél évig tartanak, de az később évtizedekre javítja majd a közlekedést. Arról pedig nem szabad megfeledkezni, hogy az említett csomópontfejlesztések legalább 90 százaléka helyi cégek kivitelezésé­ben valósult meg. Ha ez nem így történik, akkor dupla annyi időt is igénybe vehetett volna.