nyiregyhaza.hu
Már 15, 2020
hirdetés
A felhagyott hulladéklerakó helyén 324 ezer darab növény hirdeti a környezetvédő szemléletet
2015-ben fejeződött be a kármentesítése fitoremediációs módszerrel a Nyíregyháza-Borbányán található, felhagyott hulladéklerakó területének azon európai uniós pályázat keretein belül, melyet Nyíregyháza MJV Önkormányzata nyert. A 100 százalékos támogatású pályázat lehetőséget biztosított arra, hogy növények ültetésével, víztisztító berendezés kiépítésével, a lerakó alatti talajvíz kezelésével tisztítsuk meg a területet, amelyre évtizedeken keresztül hordták a különböző, ismeretlen eredetű hulladékot. Mindez veszélyt jelentett a felszín alatti vizekre és az ott lakókra is. Fél évtized elteltével kíváncsiak voltunk arra: elérte-e célját a beavatkozás?
Az önkormányzat pályázatok és projektmenedzsment referatúrájáról kapott információk szerint a projekt keretein belül talajvíz-kitermelő műtárgyakat és víztisztító berendezéseket építettek ki, melyek segítségével még hatékonyabban zajlott a kármentesítés.
Védekezés a felszín felett és alatt
324 ezer darab növényt ültettek el, melyek a talaj tisztításán kívül a levegő tisztábbá tételében is szerepet vállalnak. A projekt segítségével közel 16,5 hektár terület kármentesítése valósulhatott meg Nyíregyháza-Borbánya városrészben, mely nemcsak az itt élők, hanem az egész város lakossága számára jelent pozitív változást. Összesen 567 ezer köbméter hulladék kezelése és több mint 150 ezer köbméter felszín alatti víz tisztítása is megtörtént a beruházás során.
Elérte a célt
A projekt végén az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján megállapítható volt, hogy a műszaki beavatkozás a kitűzött célt elérte, a meghatározott szennyezőanyagok koncentrációja tartósan a „D” kármentesítési határérték alá csökkent. Szennyeződés az egykori illegális lerakó (tómeder) területéről nem jutott ki, a szennyezőanyag-koncentrációk környezetükre közvetlen veszélyeztetést nem jelentenek.
Folyamatos utómonitoring
A műszaki beavatkozást követően megkezdődött a jogszabályban előírt 4 év utómonitoring, mely során 16 műtárgyból álló monitoringhálózat üzemeltetése, monitoringvizsgálatok végzése történik néhány szennyezőanyagra, a talajvíz és a talajosodott hulladék tekintetében féléves gyakorisággal, a fitoremediációs növényzet tekintetében pedig éves gyakorisággal. Az utómonitoring-vizsgálatok 2021. első félévéig tartanak.
Tényleges rekultiválás
2019. második félévében végzett monitoringvizsgálatok továbbra is igazolják az elvégzett műszaki beavatkozás eredményességét. A felszín alatti vízben vizsgált szennyező anyagok koncentrációja, akárcsak a megelőző időszakban, valamennyi vizsgált ponton és mintában a megadott „D” kármentesítési határérték alatt maradt, legtöbb esetben a „B” szennyezettségi határértéket sem érte el. A telepítés várható természetes fenntartási életciklusa kb. 25–30 év, ezután a növénytelepítés felszámolható, a terület várhatóan korlátozás nélkül hasznosítható lesz.
Határérték alatt
A kármentesítések végzésére kiadott 6/2009. (IV. 14.) KvVM, EüM, FVM együttes rendeletben talajra és talajvízre vonatkozóan – hatóságilag – megállapítottak egy küszöbértéket – ez a „B” szennyezettségi határérték –, amelyet, ha bármely kockázatos anyag túllép, akkor azt a talajvizet vagy talajt szennyezettnek kell tekinteni. Ez a határérték nem veszi figyelembe a területhasználatokat, a szennyeződés humán egészségügyi vagy környezeti kockázatát, a szennyeződés eltávolíthatóságának gazdasági megvalósíthatóságát, a földtani háttérértéket stb. Ezért el kell végezni egy kockázatértékelést, amely eredménye már figyelembe veszi a szennyeződés következtében feltárt valamennyi kockázatot, és az így meghatározott értéket nevezik „D”, vagyis kármentesítési határértéknek. Borbánya területén több szennyezőanyag volt, pl. aromás szénhidrogének, olajszármazékok, bór és arzén, és így ezekre a szennyezőanyagokra külön kockázatértékelést kellett készíteni. A felügyelőség ez alapján állapította meg a „D” kármentesítési határértékeket. A megállapított „D” határérték általában magasabb, mint a „B” szennyezettségi határérték, de Borbányán már több szennyező komponens vonatkozásában a talajvízben mérhető szennyezőanyagok koncentrációja ezt a jóval alacsonyabb értéket sem éri el.
