1956-ban egy elszánt nemzet emelte fel fejét és mondott nemet az elnyomásra, október 23-a a bátorságot, az elszántságot és a hazafiságot hirdeti – mondta ünnepi beszédében dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere a szerdai megemlékezésen. Bár az ’56-os forradalom és szabadságharc lassan hét évtizeddel ezelőtt történt, a mai napig a szabadságot jelzi az október 23-án kitűzött nemzeti színű lobogó.

A tárogató szomorú dallamaira gyülekezett az emlékező közösség szerda délelőtt a Hősök terén. Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára szervezett ünnepségen dr. Kovács Ferenc polgármester köszöntötte a résztvevőket.

„Egy elszánt nemzet emelte fel fejét, mondott nemet az elnyomásra, a diktatúrára, szállt szembe a sztálinista vezetéssel és a világ akkori legnagyobb birodalmával, a Szovjetunióval”

– mondta beszédében dr. Kovács Ferenc.

Az ’56-os nyíregyházi események

A nyíregyházi fiatalok sem voltak mentesek a forradalmi hangulattól 1956-ban, a budapesti eseményeket követő harmadik napon, október 26-án kezdődtek a helyi megmozdulások. A tömeg először a nagy irodaház tetején lévő vörös csillagot döntötte le és rakott a helyére nemzeti színű zászlót.

„Szintén ezen a napon történt, hogy a Sóstó felől érkező villamosról a kalauz leszerelte a 'világ proletárjai egyesüljetek’ feliratot és a tömeg elénekelte a Himnuszt, hogy a volt Kossuth étteremből kirepült egy Sztálin-szobor, amely a kövezetre hullva darabokra tört, hogy a forradalmárok ledöntötték a Kossuth téren a szovjet tisztek díszes síremlékeit, valamint a kozák lovas szobrát, hogy az Északi temetőben megrongálták a szovjet hősi emlékművet, és szintén ezen a napon foglalták el a nyomdát, vették birtokba a városi tanács épületét, verték le a Rákosi címert, a városháza homlokzatáról pedig a népköztársasági címert és szabadítottak ki 147 elítéltet a börtönből”

– mondta ünnepi beszédében a város polgármestere.

Nyíregyháza is büszke lehet

Bár a forradalmat leverték 1956. november 4-én, de nem bukott el, Nyíregyháza büszke lehet azokra az emberekre, akik a szabadságharc lángjait itt lobbantották fel – hangsúlyozta dr. Kovács Ferenc. A Hősök terén összegyűltek így emlékeztek a forradalom helyi vezetőire, Szilágyi Lászlóra és Tomasovszki Andrásra, valamint az akkor még csak középiskolás Dandos Gyulára, akik nem fogadták el, hogy a zsarnoki hatalom súlya alatt rettegésben éljék tovább mindennapjaikat. A világ sokat változott, de az emlékek megmaradtak, a mai napig a szabadságot jelzi az október 23-án kitűzött nemzeti színű lobogó.

Hétköznapi hősök

A szerda délelőtti megemlékezésen a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjai adtak műsort.

„Az októberi események igazi hősei azok a hétköznapi emberek voltak, akik a forradalom hírére az utcára vonultak. Annak a bizonyos húsz napnak, amely 1956. október 23-a és november 11-e között telt el a forradalom és szabadságharc során, kulcsfigurái lettek a fővárosi tízen- és huszonévesek. Mintegy 3300 bátor forradalmár esett el a pesti utcákon a szabadságért. Őket tekinthetjük 1956 valódi hőseinek”

– idézték fel a diákok, majd elszavalták Faludy György 1956, te csillag című versét.

A műsor után a Hősök terén álló 1956-os emlékműnél elhelyezték a koszorúkat, ezzel is tisztelegve a forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján. Szilágyi László és Tomasovszki András leszármazottjai, a város vezetése, az önkormányzati képviselők, valamint kulturális egyesületek és intézmények vezetői és munkatársai is főhajtással emlékeztek az ’56-os eseményekre és a hősökre Nyíregyházán.