404 oldalon 22 szerző 23 tanulmánya szerepel a nyíregyházi Jósa András Múzeum 65. jubileumi évkönyvében, amit szerda délelőtt mutattak be. Az idei kiadvány hagyományosan régészeti, történelmi, néprajzi tanulmányokat, bibliográfiai anyagokat és családi hagyatékokat is tartalmaz. Ebben a kötetben található többek között az idén márciusban elhunyt Zentai Mihály, a nyíregyházi adóállomás egykori vezetőjének utolsó tanulmánya, Az eletói középhullámú rádió-adóállomás története is, a tavaly a múzeumnak ajándékozott Horthy-hagyatékkal pedig több szerző is foglalkozott.

Értékes tanulmányokat és családi hagyatékokat is tartalmaz a nyíregyházi Jósa András Múzeum 65. jubileumi évkönyve, amelyet szerda délelőtt mutattak be a múzeum nagytermében. Nagy múltra visszatekintő szakmai kötetről van szó, melynek idei kiadásában 404 oldalon 22 szerző 23 tanulmánya szerepel – hangsúlyozta dr. Holmár Zoltán történész, muzeológus, a kötet szerkesztője a sajtótájékoztatón. Az első évkönyv 1958-ban jelent meg, az eltelt 65 év alatt 46 kötetben 901 tanulmány jelent meg, összesen 17.109 oldal terjedelemben – erről már dr. Rémiás Tibor, a Jósa András Múzeum igazgatója beszélt az eseményen.

– Nagy büszkeségünk az, hogy 65 évet megélt ez a kiadvány. 1958-ban alapította az akkori múzeumigazgató, és 5 főszerkesztője – 5 múzeumigazgató – volt mindössze 65 év alatt az évkönyvnek. Mindig is az volt a cél, hogy a múzeumi tevékenységet, kutatásokat be tudja mutatni. Ennek az a lényege, hogy interdiszciplináris tevékenységet mutassunk be, tehát többek között a régészetet, a történettudományt, a néprajzot, a muzeológiát, a numizmatikát, az irodalomtörténetet vagy akár a restaurátori tevékenységet – mondta el dr. Rémiás Tibor, a Jósa András Múzeum igazgatója.

Dr. Rémiás Tibor azt is részletezte, az eddigi évek során megjelent tanulmányok 30 százaléka a régészet, 26,5 százaléka a történettudomány, 16,5 százalék pedig a néprajz területét mutatja be, 27 százalék pedig minden egyéb anyagot foglal magába. Ahogy fogalmazott, a szinte mindenki által ismert Britannica Hungarica Világenciklopédiával hasonlították össze az eddigi évkönyveket, az enciklopédia eddig 18 kötetben, összesen 14 ezer oldalon jelent meg, és ha megnézik a Jósa András Múzeum évkönyveinek adatait, méltán lehetnek büszkék. A 65. jubileumi kötet szerzői között az idei esztendőben is a múzeum, a Kállay Gyűjtemény és a skanzen dolgozói szerepeltek, de volt kollegák és külsős szerzők tollaiból is kerültek tanulmányok a kiadványba.

– A hagyományokhoz hűen, több blokkot szoktunk kialakítani, régészeti blokkal veszi kezdetét ez az évkönyv. Öt régészeti tanulmány található ebben a blokkban, amely 3 kollégánk tollából került ki. Ezt követi a történeti blokk, ebben 9 tanulmány található, itt is vegyes a szerzők összetétele, hiszen található benne kolléga, külsős szerző, más kulturális intézmény munkatársa vagy vezetője. Igyekeznek a szerzők mindig az aktualitásokra koncentrálni. Van, aki évfordulóhoz köti a tanulmányát, van, aki egy új, elfeledett eseményt próbált rekonstruálni, de van olyan is, mint például a történeti blokkot követő Hasznos-Horthy hagyaték, amelyben öt szerző mutatja be a 2023. július 5-én a Jósa András Múzeumnak Hasznos-Horthy András úr által adományozott, hatalmas méretű hagyatékot – emelte ki dr. Holmár Zoltán, a Kállay Gyűjtemény történész, muzeológusa.

Ahogy azt dr. Holmár Zoltán történész elmondta, a Hasznos-Horthy hagyaték bemutatása kuriózumnak számít az ünnepi kötetben. Horthy István egykori nyíregyházi ügyvéd és jegyző unokája, Hasznos-Horthy András különböző iratokat, festményeket és egy díszmagyar viseletet ajándékozott a Jósa András Múzeum számára tavaly júliusban. A háború utáni években a család nem használta a Horthy nevet, a Hasznos családnévvel éltek a leszármazottak, akik sokáig nem is tudhattak a családjuk múltjáról az akkori politikai helyzet miatt. Hasznos-Horthy András édesapja majd az ’50-es évek második felében mesélt nekik a családjuk igazi történetéről.

– Volt olyan tárgy, ami a ruhásszekrényben volt elhelyezve, volt olyan, ami az ágyneműtartójában. Az iratokról és egyéb okmányról egyáltalán nem tudtam, azt édesapám őrizte. Hatalmas íróasztala volt, az iratok az egyik fiók mélyén lehettek, valószínűleg rendszerezve, mert ő nagyon odaadóan és pontosan rendszerezte ezeket a dolgokat. Ennek köszönhető, hogy mindez utána megmaradt. Múltak az évek, úgy alakult a családunk sorsa, hogy mi maradtunk itt csak Magyarországon. A család leszármazottjai a világ több pontjára széledtek szét, nincsenek Magyarországon, viszont a hagyaték itt maradt. Foglalkoztatott egy ideje a gondolat, hogy felajánlom a múzeumnak – mondta el Hasznos-Horthy András.

Az adományozó a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, öröm számára, hogy az emlékek ilyen módon visszatérhettek Nyíregyházára, hiszen a Munkácson született Horthy György Trianon után a családjával Nyíregyházára költözött, ahol 13 évet éltek, ő maga pedig a nyíregyházi cserkészekhez tartozott, majd rajparancsok lett. Immár a Jósa András Múzeum őrzi a családi hagyatékot, ezentúl a jubileumi évkönyv lapjain is. A Horthy-hagyatékkal foglalkozó öt tanulmány mellett olyan témákról olvashatnak az érdeklődők a kötetben, mint a Nyíregyháza határában lévő császárkori műhely, a 10. századi falusi temetők vagy a Kállay család főispánjai. Az új évkönyvet dombornyomott díszkötet formájában is bemutatják majd az idei könyvhéten, június 13-án 14 órakor a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban.