Tünde már 45 éve, születése óta látássérültként él. Glaukóma, úgynevezett zöld hályog van a szemén. Jelenleg egy 0,02-es látásmaradvánnyal él együtt, ami elég arra, hogy meg tudjon különböztetni egymástól két színt, vagy hogy el tudjon időzni a múzeumban egy-egy tájkép mellett. Igaz, ha már túl közel megy hozzájuk, mindig rászólnak, mert, ahogy ő mondja, a kultúra fogyasztása még nem teljesen korlátlan a látássérültek számára. Pozitív szemléletű, nyitott ember és egy örök optimista. Talán nem is létezik számára olyan dolog, amire ne lenne képes egyedül. Persze, ezzel nem saját magának, hanem a többi látássérültnek szeretné bizonyítani, hogy igenis előttük sem lehet akadály.

„KÜZDENI KELLETT”

– Nekem az egész életem úgy alakult, hogy mindig mindenért meg kellett küzdenem – kezdte a beszélgetést Tünde, aki hozzátette, nagyon szeretett volna szociális munkás diplomát szerezni, de végül 2013-ban abbahagyta az iskolát, mert ezen a szakon akkor még nem volt látássérült hallgató és nem tudták megfelelően segíteni a tananyagokkal.

– Volt egy diák segítőm, Kicsák Mónika, aki mindenben segített nekem. Elmentünk együtt a könyvtárba, felolvasott, eljött velem vizsgákra, elmondta a tanároknak, hogy látássérült vagyok, ha engedték, ott maradt és segített kitölteni a nyomtatványokat. ő volt a szemem. El tudtuk volna érni, hogy legyen diplomám még így is, de egy másik problémával is kellett szembesülnöm. 2013-ban a glaukóma – ami az egyik alapbetegségem – addig fajult, hogy mérlegelnem kellett. Vagy egyik pillanatról a másikra befejezem a vizsgákat, vagy halasztok egy évet és felhalmozódnak a nem befejezett tantárgyak, esetleg szemműtét, vagy teljes vakság. Mérlegeltem és a szemműtét mellett döntöttem. Azóta megvan az a pici látásom, amire szükségem van ahhoz, hogy az élet minden területén tudjak így vagy úgy boldogulni, de nincs diplomám.

[REKLAM]

A társadalom hatalmasat fejlődött a látássérültek számára. Már nem mondhatjuk azt, hogy látássérült vagyok, és nem tudok leülni a számítógép elé. Vannak képernyőolvasó szoftverek, amivel el tudjuk olvasni az akadálymentes webes felületeket, tudunk munkát végezni. Nagyon sok olyan okostelefonos alkalmazás is van, amit látássérülteknek fejlesztenek: beszélőprogram, navigáció, pénz- és színfelismerő.

„FEHÉR BOTTAL KÖZLEKEDEM”

Tünde elmondta, hogy önállóan szokott közlekedni, fehér bottal, de ha számára idegen helyre megy, akkor az utat személyi segítséggel teszi meg, aki minden esetben egy látó ember és meg is bízik benne.

– ő az, aki elmondja, mi az, ami mellettem van, mi az, ami minket körülvesz, hogyan kell elképzelni a szállodai szobánkat, egy konferenciatermet, vagy magát a települést, ahol járunk. Ha nyaralni megyek, vagy olyan helyre, ahová nem viszek magammal senkit, akkor van egy fényképezőgépem, készítek képeket és azokat hazaviszem. Otthon hozzácsatlakoztatom a fényképezőgépet a számítógéphez, felnagyítom a fotókat és úgy nézem meg azokat a helyeket, ahol jártam. Vallom, hogy a megmaradt képességeinket kell fejleszteni. Erre pedig sok eszköz a segítségünkre van.

Bruszel Dóra

KÖLTÖZNEK

Most az a legfontosabb számára, hogy a Vakok és Gyengénlátók megyei egyesülete a jövőben is zökkenőmentesen működhessen. Április 4-ével ugyanis egy új helyen, az István utca 3. szám alatt nyitják meg az irodájukat és hangstúdiójukat. Március 14-étől hivatalosan is bezárnak az Országzászló téren, így a köztes időszakban telefonon, e-mailen és weboldalon keresztül kommunikálnak az ügyfelekkel.