Kiemelkedõ nemzeti értékké vált a nyíregyháziak egyedi kincse

Közös örömünkre szolgál, hogy egy különleges, csak Nyíregyházára jellemzõ érték közfigyelmet és megbecsülést kapott. Nagy István agrárminiszter örömmel jelentette be közösségi oldalán, hogy a Hungarikum Bizottság döntése alapján két új elemmel bõvült a Magyar Értéktár, köztük az egyik a bokortanya! Ahogy a tárca vezetõje posztjában fogalmazott: „ez az egyedülálló településszerkezet hazánkban csak Nyíregyháza környékén jellemzõ, amelyet a 18. század közepétõl betelepített szlovák ajkú emberek (ahogy a Nyírségben nevezték õket, a tirpákok) hozták létre” – fogalmazott közösségi oldalán dr. Kovács Ferenc polgármester.

A városvezetõ bejegyzésében hozzátette: – Régi vágyam, hogy ez az érték országos figyelmet kapjon, nem tagadom, lobbiztunk is ezért. Ehhez az is kellett, hogy eleve bekerüljön javaslat alapján a Nyíregyházi Települési Értéktárba, majd a vármegyeibe, illetve jelentõs szerepe van benne a Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság tagjainak, akik szakértõkkel együtt szép, részletes anyagot készítettek róla. Köszönet érte mindenkinek, legyünk büszkék õseink hagyományaira, melyet a Városnapok és a Tirpák Fesztiválok alkalmával is megélünk! – zárta posztját a polgármester.

Kiemelkedõ nemzeti érték

S mielõtt részleteznénk az érték leírását, idézzük még az agrártárca vezetõjét: – Úgy vélem, a hungarikumok azonosítható részei a magyar kulturális örökségnek, amelyek hozzájárulnak a nemzeti identitáshoz és a magyarokra jellemzõ értékek további megismeréséhez – írta Nagy István a közösségi oldalán. S hívjuk segítségül a hungarikum.kormany.hu oldalt, csak hogy méltóképpen elhelyezzük ezt az elismerést. A hungarikumok jelentik a „csúcsot”, s közvetlenül mellettük vannak a kiemelkedõ nemzeti értékek. A honlap szerint ez „olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentõségû, a magyarságra jellemzõ és közismert, jelentõsen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerõsítéséhez. Magyar Értéktár: a nemzeti értékek körébõl a Hungarikum Bizottság által kiemelkedõ nemzeti értékké nyilvánított értékek gyûjteménye.

A javaslattétel alapjai

Az alábbiakban pedig szemezgetünk abból a javaslattételi adatlapban leírtakból, valamint az értéktárba való felvétel melletti indoklásából, mely alapján dönthetett a Hungarikum Bizottság. Az elõkészítésben jeleskedõ Bács­kainé dr. Pristyák Erika a téma szakértõje, hiszen a Nyíregyházi Egyetem fõiskolai docense önéletrajza szerint az oktatás mellett szakmai-kutatási tevékenysége a kistérségek turizmusfejlesztésében való részvétel (Szatmár-Bereg, bokortanyák), az utóbbi idõben a bokortanyákért folytatott közéleti tevékenysége az aktívabb. A témában könyvet is írt, elõadásokat is tartott. (A fotóért pedig köszönet Csutkai Csabának.)

Csak Nyíregyháza környékén

A bokortanyák kialakulása kitüntetett helyet foglal el a magyarországi településrendszerben, hiszen a tanyabokor, bokortanya, szállás bokor egyedül Nyíregyháza környékén létezõ, országosan is egyedülálló, sajátságos településszerkezet, ezért kiemelt értéknek tekintjük. Ilyen településszerkezettel és tanyaszerkezettel ma már alig találkozunk, ez a nyíregyházi tirpákság egyik nagy kulturális öröksége.

Összefügg a város (újra)alapításával

Történeti szempontból a tanyabokrok és népességük elválaszthatatlanul Nyíregyházához kapcsolódik. Jellemzõen a szántóföldek között álló apró házcsoportok, amelyeket a tirpákok betelepülésük után alakítottak ki. A bokor elnevezés a 19. század közepétõl terjedt el. Elõször Sexty József, a város fõmérnöke használta a bokorszállás nevet 1823-ban. A 18. század közepére a török hódoltság és a háborúk következtében – az elnéptelenedett Alföld egyéb területeihez hasonlóan – Nyíregyháza földesurai is újratelepítették a határt. Gróf Károlyi Ferenc, a település nyugati felének a birtokosa, a Békés vármegyebeli uradalmából tót ajkú, evangélikus vallású, kiváltságokkal rendelkezõ lakosokat telepített Nyíregyházára. A kedvezõ feltételek hatására 1753 õszén Szarvasról, Békéscsabáról, Mezõberénybõl, Tótkomlósról és Orosházáról mintegy 300 család költözött át, akikhez késõbb a Felvidékrõl is csatlakoztak. A kétnyelvûség jelenléte (tó­tul=szlovákul és magyarul beszélés) váltakozó volt a tirpákság körében és történelmében. Az evangélikus vallásuk gyakorlásához önerõbõl építették fel 1786-ra az Evangélikus Nagytemplomot.

A tirpákságnak köszönhetõ

A bokortanyák egy sajátos szerkezet a magyar tanyarendszeren belül, a csoportos, bokros elrendezõdés a jellemzõje. A „tanyaközétõl”, azaz a tanyaközponttól általában sugarasan kivezetõ dûlõutak mentén kialakított lakóházak és gazdasági épületek, már a kialakulásuk idõszakában is több család, ismerõs (10-12-15 család) telepedett le egy területre, õket és leszármazottaikat nevezzük tirpákoknak. Általában természetes mélyedés, azaz víz­nyerõhely köré települtek le (erre az állatok itatása és a vályogvetés miatt volt szükség), kettõs szálláselv szerint mûködött kezdetben ez a térség is, a gazda háza bent volt Nyíregyházán, a cselédség lakott kint az állatokkal. Ez a szerkezet még napjainkban is jól látszik, például Rókabokor, Sulyánbokor, Tamásbokor esetében. Az 1753-54-es megtelepedéshez képest mintegy száz évvel késõbb történt a tanyákra kiköltözés teljes egészében, 1863-ban (160 évvel ezelõtt) már öt tanyán iskolát, evangélikus iskolát is alapítottak, indítottak. Késõbb a Klebelsberg tanyai iskolák is ezeket tekintették az alapvetõ iskolahálózat részének. Klebelsberg Kunó volt vallási és közoktatási miniszter 1932. szeptember 3-án látogatást tett a sulyánbokori és a tamásbokori iskolában. Az iskolaépületek még megtalálhatóak, különbözõ tulajdonokban, hasznosításban.

Kettõs életmód

Nyíregyházán és környékén a „bokor” szó tanyát jelent. Míg az Alföldön szétszórt, egymástól eléggé elkülönült tanyaegységek találhatók, addig egy-egy bokor legalább 10–15, de gyakran 40–50 lakóházával, utcáival kis falura jellemzõ településformájával hívja fel magára a figyelmet. A tirpák lakosság életmódja a betelepüléstõl kezdve kettõs volt: tavasztól õszig a bokortanyákon, télen pedig a városban laktak. Kinn csak az állatokra felügyelõ cselédek vagy családtagok maradhattak. Gazdálkodásukat kezdetben az állattartás jellemezte, s ezért a legeltetés idejére nyári szállásokat építettek. Az állattartás fellendülésével azonban szükségessé vált, hogy a jószágot télen is kint tartsák. Ez pedig szükségessé tette, hogy az ember is egész évben kint éljen.

Sajátos településtípus

E tanyatípus kialakulásának racionális okai voltak. Mivel Nyíregyháza nagy kiterjedésû határának megmûvelése napi ki- és hazajárással nem volt megoldható, egy sajátos településtípus alakult ki, a bokortanyák vagy tanyabokrok. Itt 10–15 lakóépület és a hozzátartozó gazdasági egységek egy tömböt alkotva települtek meg a nyíregyházi határban, körülöttük a megmûvelendõ szántóföldekkel. A várost a bokortanyák egész sora fogta és fogja ma is körül. A bokor rendszerint elsõ telepesérõl kapta nevét, ezért beszélünk pl. Antal-, Benkõ-, Vajda-, Tamás-, Verbõczi-, Sulyán-, Kazár-, Liskány-, Salamonbokorról. Ezeken a tanyákon kezdetben lakóházak nem, csak gazdasági épületek épülhettek, ahol a földeket megmûvelõk és az állatokra felügyelõk tartózkodtak ideiglenes jelleggel. Minden tirpák gazdának lakóházat kellett fenntartania Nyíregyházán is, ahonnan iskolába járathatta gyerekeit, vasárnap templomba mehetett. Ezért 1831-ben már rendeletet alkottak a városi lakosság szálláson tartózkodásáról, mivel az egész évben szálláson lakók a gyermekeiket iskolába és istentiszteletre nem járatták, s a lakók adót nem fizettek. Az elsõ tanyasi iskolák csak 1865-tõl kezdõdõen épültek, de akkor sem minden tanyabokorban.

Tartják a hagyományokat

A bokortanyák közösségének hagyományait a Nyíregyháza környéki népesség a mai napig ápolja, fenntartja. Nyíregyháza város példamutatóan felvállalta turisztikai és helyi érték rendezvényeiben is a tirpák kifejezést. 2013 óta, minden szeptember közepén megtartják a Tirpák Fesztivált, mely egy rangos gasztronómiai rendezvény. A helyi identitástudathoz is jelentõs mértékben hozzájárulnak a kísérõrendezvények is. A TDM turisztikai iroda rendszeresen kerékpártúrákat szervez a bokortanyák területére, általában évente kétszer, május 16., a Városnap körül és a Tirpák Fesztivál idején. A megyei közmûvelõdési intézmények rendszeresen számos témában érintik a bokortanyák kérdéskörét. Kiemelkedõ ebben a könyvtár eseményei és a Sóstói Múzeumfalu, ahol tirpák porta is található, emellett rendszeresen vannak a tanyák lakosságához kapcsolódó események, ezek közül az elsõ kiemelkedõ egyik rendezvény a tirpák lakodalmas teljes körû megrendezése. A levéltár is tartalmas szakmai összejöveteleket és rendezvényeket tart bokortanyák lakossága, iratanyagok tanulságai és más érintõleges témakörökben.