Wu Kai, az CATL vezető tudósa – aki mellesleg az idei Európai Feltalálói Díj egyik várományosa – mutatta be az új akkumulátor különleges képességeit.

Ha beteljesülnek az ígéretek, és a kínai óriáscég valóban képes elindítani a sorozatgyártást, az jelentős lökést adhat az elektromos repülésnek, a műfajt övező meglehetősen komoly kétkedés ellenére. Ha pedig utasszállító repülőgépek is képesek lesznek közlekedni az új technológia segítségével, az valóban forradalmi előrelépés lesz. Már csak ki kell várni a végét. 

A CATL akkumolátorgyártó cég a közelmúltban egy sanghaji autókiállításon mutatott be egy olyan energiatárolót, amely állítása szerint képes elektromos repülőgépeket meghajtani, vagy elektromos járműveket (EV) 1000 kilométeres hatótávolságon túlra juttatni egyetlen feltöltéssel.

Kevés részletet osztott meg a technológiáról a kínai Amperex Technology (CATL), amely a világ EV akkumulátorainak egyharmadát gyártja, de annyit azért közölt, hogy még idén megkezdi a tömeggyártást. Ez volt a legutóbbi a nagy bejelentések sorában az iparágban, amely a villamosításra való globális átállással fellendülésére mutat – írta tudósításában az ausztrál ABC hírcsatorna.
 

Egyre többféle akkumulátort használnak

Az alkalmazások számának növekedésével párhuzamosan a lítium-ion akkumulátorok típusai is növekedtek. Az egyiket úgy tervezték, hogy olcsóbb legyen, a másikat úgy, hogy több energiát tároljon, a harmadikat pedig úgy, hogy gyorsabban töltődjék fel. Bár gyakran általánosságban beszélünk az EV-akkumulátorokról, a különböző modellek és márkák különböző típusokat használnak, hasonlóan a V8-as teljesítményű és a takarékos négyhengeres motor közötti különbséghez. A normál hatótávolságú EV-k például lítium-ion akkumulátorokat használnak lítium-vas-foszfát (LFP) vegyülettel, míg a nagyobb hatótávolságú járművek általában nikkel-kobalt-alumínium vagy nikkel-kobalt-mangán akkumulátorokkal működnek.

Annak fő mérőszáma, hogy egy akkumulátor mennyi energiát képes tárolni, a fajlagos energia, amelyet kilogrammonként wattórában mérnek. A legtöbb elektromos jármű akkumulátorának fajlagos energiája 300Wh/kg alatt van. A CATL szerint új akkumulátora majdnem megduplázza ezt a számot, a fajlagos energiája 500Wh/kg. Mivel a vállalat nem közölt sok más részletet, például azt, hogy mennyibe kerülne ez az akkumulátor, hányszor lehet feltölteni, vagy hogy mekkora teljesítményt tud produkálni (milyen gyorsan lehet felhasználni a tárolt energiát), nem lehet még helyesen megítélni a bejelentett technológiát.

A CATL szerint az új konstrukció még az idén sorozatgyártásba kerül, és a polgári repülésben, illetve a közúti közlekedésben fogják használni. Ha az akkumulátor olyan jó, mint amilyennek állítják, akkor az elektromos autók egyetlen töltéssel Sydneyből Melbourne-be vagy Budapestről akár Berlinbe is eljuthatnak. Mivel a legtöbb embernek nincs szüksége ekkora hatótávolságra, ez kisebb akkumulátorokat és olcsóbb elektromos járműveket jelent majd.

A technológia fontosságát már kezdjük kapiskálni, de még korántsem értékeljük eléggé a fontosságát. „Ha villamosított életünkre gondolunk, és abból kihagynánk az akkumulátorokat, akkor az nem működhetne. De az emberek nem gondolnak az akkumulátorokra” – mondta Adam Best, a canberrai CSIRO kutatóközpont vezető kutatója a helyzetre utalva. Az akkumulátorok például Magyarországon az akkumulátorgyárak, így Samsung gödi és a CATL Debrecenbe tervezett új üzeme révén kerültek az érdeklődés homlokterébe, és a technológia népszerűségét biztosan nem növelték. Pedig a jövőnk egyre inkább hozzá fog kötődni az elektromos energia tárolásához.
 

Hogyan készítsünk jobb akkumulátort?

A jobb akkumulátortervezésnek két eleme van: a kémia és a mérnöki tervezés. A kémia az akkumulátor alkotóelemeinek finomhangolását jelenti, míg a tervezés magának az akkumulátornak a formájával és szerkezetével foglalkozik. Az akkumulátorok az energiát kémiai potenciál formájában tárolják.

Dr. Best szerint a tárolt energia mennyiségének növekedésével párhuzamosan az akkumulátorok stabilan tartása is egyre nagyobb kihívást jelent. „Megpróbálunk valamit létrehozni, ami elektrokémiailag, termikusan és kémiailag stabil. Különböző hőmérsékleteken is képesnek kell lennie az ionok vezetésére. Ezek az anyagok, amelyeknek nagyon sok különböző dolgot kell együttesen elvégezniük. Ez tényleg olyan, mint egy szimfónia, ahol minden rész a maga szerepét játssza” – mondta a kutató.

Forrás: Blikk.hu