Sz. Kántor Éva
Máj 4, 2019
hirdetés
Horváth László Attila akár doktorálhatna Csehovból, hiszen pályájának majd negyven éve alatt az orosz szerző csaknem valamennyi jelentős színművében – legutóbb A manóban – játszott már.
Érdemes lenne egyszer megszámolni, egy színész hányszor olvassa, hallgatja, illetve mondja el egy-egy darab szövegét, miközben tanulja, próbálja vagy a publikumnak előadja azt. Így aztán nincs senki, aki nála alaposabban ismerné az író által teremtett világot. Lackó – ahogy barátai, kollégái szólítják – Csehov művei közül először a Cseresznyéskertben lépett színre. Ivo Krobot cseh rendező azt nyilatkozta a Móricz Zsigmond Színházba érkezésekor, azért is örül a nyíregyházi munkának, mert ismét együtt dolgozhat Jászai Mari-díjas művészünkkel. Sokunk felejthetetlen élménye a Szász János rendezte Ványa bácsi, amely az akkor Veszprémben tartott Országos Színházi Találkozón elnyerte a legjobb előadás díját.
Aztán jött a remek Platonov, a Sirály, ahová Szorinként sikerrel ugrott be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházba egy megbetegedett kollégája helyett. Tehette ezt azért is, mert akkoriban játszották teátrumunkban Akunyin azonos című fekete komédiáját, amelyik ott kezdte a történetet, ahol a „drámaiatlan dráma” nagy alakja művében abbahagyta.
Ismét Szabó Mártát szereti
Mostanában különösen foglalkoztat Csehov
– nyilatkozta művészünk.
A nemrég általunk is bemutatott, 1889-ben írt A manó című darabot a premiert követően továbbgondolta a szerző. Az így keletkezett Ványa bácsi remekmű lett, amit a Móricz Zsigmond Színház 1998-ban mutatott be. Ebben Asztrov doktort játszottam, a szerelmemet, Szonyát pedig Szabó Márta. Eltelt azóta húsz év, s a nemrég közönség elé került A manó című darabban én Vojnyickijt, azaz Ványa bácsit játszom, a szerelmemet, Jelena Andrejevnát pedig Márti „hozza”. Akkor a fiatalabb párt, most pedig az idősebbet alakítjuk. Nagyon érdekes, hogy ennyi év után ugyanannak a szerzőnek majdnem azonos témájú darabjában játszunk, s én ugyancsak a Márti által játszott szereplőért rajongok, csupán a generációnk változott közben. Nagyszerű dolog, hogy e művek két férfi főszerepét eljátszhattam az évek során. A mi előadásunk sallangmentesen, letisztultan az emberi viszonyokról, a jellemekről, a lélekről szól, aminek kiváló ismerője volt Csehov. Az évek során egyre inkább értem és szeretem az orosz szerzőt. A műveiből készült elég sok kevésbé jó előadást is láttam másutt, szenvelgőt, melankolikusat. Csehov nem ilyen! Szereplőinek sorsa „félbemaradt”. Arra keresi a választ az író, van-e erre megoldás. Belátja, hogy nincs, ezért tűnnek pesszimistának a darabjai, de az optimizmus ott van bennük; fel-feltűnik, hogy van remény az emberi kapcsolatokban. A manó talán az egyetlen csehovi mű, amelyikben happy end van. A mi előadásunk közben gyakran nevetett a közönség, jól fogadta a produkciót.
Közben Mohácsi János irányításával színházunkban elkezdődtek Molnár Ferenc Delila című vígjátékának próbái, amelyikben Horváth László Attila a Csapos, aki közbeszól, ha kell, de főként akkor, ha nem. Ez lesz a Rózsakert Szabadtéri Színpad nyitóelőadása június 14-én, illetve a Móricz Zsigmond Színház következő évadának első nagyszínpadi premierje is. Kiderül akkor: „Pénz nélkül nagyon nehéz férfinak lenni.”
A Móricz Zsigmond színház műsora:
Május 4., szombat
19.00 Bob herceg, Mikszáth bérlet, Nagyszínpad
19.30 A manó, Kiss Manyi kamara bérlet, Krúdy Kamara
Május 6., hétfő
19.00 Bob herceg, Simor kombinált és nagyszínpadi bérlet, Nagyszínpad
19.30 A manó, Szigligeti kamara bérlet, Krúdy Kamara
Május 7., kedd
17.30 Koncz Veronika protokoll és PR szaktanácsadó előadása, Bérletszünet, Bencs Villa
19.30 A manó, Móricz kamara bérlet, Krúdy Kamara
Május 8., szerda
17.00 Enigma, Bérletszünet, Krúdy Kamara
19.00 Bob herceg, Kelet bérlet, Nagyszínpad
Május 9., csütörtök
19.00 Bob herceg, Vidám bérlet, Nagyszínpad
Május 10., péntek
17.00 Az egérlyukból, Bérletszünet, MÛvész Stúdió
19.00 Kalucsni, Benczúr bérlet, Nagyszínpad
