Talán nem is gondolnánk, mennyi szempontja van egy fa ültetésének. Szerencsére az esetleges kivágásuk is sokszor átgondolandó, hiszen szabályokkal védettek a zöld városkép alapját adó, közterületen álló egyedek. A tájékoztatásban és megoldásokban is partner kíván lenni az októberben kinevezett főkertész, aki az alábbiakban sok hasznos dologra hívja fel a figyelmet. Az okleveles tájépítész mérnök, Halmi-Hódos Katinka szerkesztőségünknek kifejtette, az elsődleges a személy- és vagyonbiztonság őrzése, s mindig arra törekednek, hogy ha lehet, megőrizzék az értékeket.

– Dicséretes, ha valaki fát szeretne ültetni például az ingatlana elé, de mivel közterületről van szó, figyelembe kell venni bizonyos szempontokat, akkor is, ha maga az ültetés nem engedélyköteles.

Az ültetésnek is vannak szabályai

– A fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet melléklete tartalmazza azokat a fafajokat, amiket nem szabad közterületre ültetni. Ezek a fehér akác, a mirigyes bálványfa, a cserjés gyalogakác, a zöld juhar, az amerikai kőris, valamint a kései meggy – ezek ugyanis invazív fás szárú növények, s gyors terjedésükkel és kivételes alkalmazkodóképességükkel veszélyt jelentenek az őshonos fajokra. De arra is figyelni kell, hogy légvezeték alá nem lehet nagy lombú fát ültetni, helyette gömbkoronás, vagy kis termetű fát javaslunk, az épülettől legalább 7 méter távolságban legyen, s kötelező figyelembe venni a földben húzódó közműveket is, melyeknél általában másfél, míg gázvezetéknél 2 méter távolságot szükséges tartani. Ha valaki ebben nem biztos – mivel nem tudhatjuk, mi és hol húzódik a földben –, ügyfélkapu segítségével az e-közmű oldalon megtalálja a választ. Az ültetés helyi előírásait és ajánlásokat a Nyíregyháza város közhasználatú zöldfelületeinek használatáról, védelméről és fenntartásáról szóló közgyűlési rendelet tartalmazza, de mi is szívesen segítünk, forduljanak az osztályunkhoz bizalommal!

A kivágás engedélyköteles

– Sokan fordulnak hozzánk vihar során letört ágak, káresemények miatt, illetve kidőlt, vagy kiszáradt fákat jelentenek be. Esetleg – szerintük – rossz helyen van egy fa, s szeretnék eltávolíttatni. Az ültetéshez nem szükséges engedély, azonban, ha a növény a földbe került, onnantól már önkormányzati tulajdonnak számít, ezért minden esetben engedélyköteles a kivágása! A kormányrendeletben meghatározott tartalmú kérelmet kell benyújtani a hivatalhoz az indokkal együtt, illetve lehetőség szerint képet is kérünk a beazonosíthatóság érdekében. A bejelentést követően helyszíni vizsgálat során megállapítjuk, hogy valóban kivágandó, vagy faápolási tevekénységgel megmenthető. Ha élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet, és ez a veszély másként nem hárítható el – ez a legfontosabb szempont –, akkor az engedélyt megadjuk, de sok olyan eset van, amikor koronaalakítással, ifjítással még hosszú ideig fenntartható a fa. Mi mindig a megőrzésre törekszünk! S természetesen, igyekszünk pótolni – még ha ez az adott helyszínen nem is lehetséges –, hogy az arányok egyensúlyban maradjanak.

Az allergia sem lehet indok

– S hogy miért „zavarja” egy fa az embereket? Tavaszi időszakban gyakran kapunk fakivágási kérelmeket erős allergiára hivatkozva. Ez önmagában azonban nem elégséges indok, hiszen az allergén fák pollenje széllel akár több 10 km-re elterjedhet, így egy fa kivágása nem oldja meg az ilyen jellegű problémákat. Gyakori panasz, hogy az ereszcsatorna eltelítődik levéllel, illetve terméssel, ám önkormányzati rendeletben meghatározott, hogy mindenkinek saját költségén kötelessége tisztítani az eresz- és lefolyócsatornáját.

Tekintsék a fát fontos „közműnek”!

– Vannak olyan ritka esetek, mikor engedni kényszerülünk, hiszen megértjük, hogy az ingatlanokat el kell látni közművekkel, s előfordul, hogy ritkán áldozatul eshet egy fa. De ez sokszor megelőzhető előrelátó szemlélettel: ott, ahol most fa van, legyen egy kiindulópont. Javasoljuk a tervezőknek, hogy a fákat ugyanolyan „közműnek” tekintsék, mint akár a gáz- vagy vízvezetéket! Sajnos, gyakori a példa, hogy utólag keresnek meg minket az engedélyeztetési folyamat után, már a kivitelezésnél, hogy útban van a fa, ki kellene vágni... Még ilyenkor is van kiút, hiszen figyelembe véve az épületet, általában áttervezést javaslunk. S ha ez sem megoldható, akkor ugyan kiadjuk az engedélyt, de ez nem olcsó, hiszen a fa zöldfelületi értékét meg kell fizetni a Zöldfelületi Alapba, mely a fakivágások engedélyezésének kapcsán fizetendő faérték, és a meglévő zöldterület megszüntetése esetén fizetendő zöldfelületi érték, befizetések, illetve a közhasználatú zöldfelülettel kapcsolatos, az önkormányzathoz befolyó egyéb összegek kezelésére elkülönített alap.

Milliókat is érhet egy fa

– S hogy mennyit ér egy fa – forintban kifejezve? Az értékét az úgynevezett Radó-féle faérték-számítással állapítjuk meg, mely sok szempontot vesz figyelembe. Látványos példa a közelmúltból: egy közműfektetésnél 20 éves, nagy laksűrűségű területen elhelyezkedő csörgőfát kellett kivágni. Ez a szorzókkal kiszámolva kb. 500 ezer forintos értéket képvisel! Ha ez védett fasor egyede, vagy önállóan védett fa, ezerszeres a szorzója az átlag csemete árnak. Nyilván szóba sem jöhet, de az egyértelműség kedvéért: a Dózsa György utcai japánakác fasor esetében egy faegyed 25 millió forintos értéket képvisel!

A fák valódi értéke

– Azt pedig talán az egyre erősödő zöld gondolkodás mellett részletezni sem kell, mennyit ér valójában egy fa – eltekintve a számoktól. A fák által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásoknak több, számokkal nem kifejezhető rétege van. Óriási értéküket akkor érezzük, amikor már nincs ott... Mikor egy épületet „leárnyékol” egy hatalmas ezüst hárs, nem kell annyi klímát használni, s a forró napokban hűvösebb a lakás. Köztudott, hogy fontos szerepük van a szennyezőanyagok megkötésében, az oxigén termelésében. S maga a látvány sem utolsó, a már említett Dózsa György utcán a kétoldali fasor esztétikai értéke is jelentős.

Felülvizsgálják az állományt

– Jó tudni, hogy Nyíregyháza zöldfelületi ellátottsága és fásítottsága kiemelkedő, azon belül is a Sóstói-erdő és az Északi temető jelentős példák, de az egész rendszert folyamatosan karban is kell tartani. 2017-ben készült a legutóbbi, digitális fakataszter, ám szeretnénk felülvizsgálni az eltelt időszak változásai miatt, s ez az adatbázis folyamatosan frissülne. Sóstó faállományának felmérése jelenleg is zajlik. A víztoronynál lévő két ikonikus nyárfát vizsgáltuk meg először egy minősített faápoló csoport segítségével, akik megállapították, hogy azok 20–30 százalékos koronaalakítással továbbra is fenntarthatóak. A fakopp műszerrel történő vizsgálat egy roncsolás­mentes módszer, amivel a fák üregeit tudjuk feltárni. A célunk, hogy akár olyan idősebb fákat, melyeket utak mentén az élet- és vagyonbiztonság miatt nem tartanánk fenn, speciális módszerekkel parkok közepén megmentsünk. De sajnos minden fát nem tudunk megvizsgálni, ezért is nagy szerepe van a lakossági bejelentéseknek, hiszen felhívják a figyelmünket az esetlegesen veszélyt jelentő fákra.

Magántulajdonnál is lehet teendő

– Egy dolgot még fontos megemlíteni: magánterületre nem terjed ki a jegyzői hatáskör, így sem az ültetés, sem a kivágás nem engedélyköteles. Ám ha a fa életre vagy vagyonra veszélyes, felszólítható a tulajdonos, hogy távolítsa el, például a faágakat. Volt olyan eset, amikor a katasztrófavédelem megállapította, hogy a szomszéd kéményére rálógó faág veszélyezteti az égéstermék eltávozását, így életveszélyes állapotot teremtett, megtörtént a felszólítás.

Lakossági javaslatok védettségre

– Az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté nyilvánításáról szóló helyi rendelet felülvizsgálata is folyamatban van: megvannak-e még, milyen állapotban vannak, továbbra is fenntarthatóak-e a védett értékek. Szeretnénk védettség alá helyezni további fákat, fasorokat, ehhez várjuk a lakosság javaslatát is. Ha tudnak ritka, idős, szép példányt, akkor megvizsgáljuk az ötletet! Ugyanakkor továbbra is szívesen fogadjuk az ajánlásokat, hová lehetne újakat telepíteni, ami csatlakozhat a Polgármesteri Fásítási Programhoz.

Szerző: Tarczy Gyula