A felszíni és talajvíz, valamint a talaj védelme az ipari parkban

Harmadik részéhez érkezett az ipari park fejlesztést bemutató riportsorozatunk. A komplex ellenőrzési rendszerét tekintve az országban is egyedülálló a fejlesztés.  Sorozatunk korábbi fejezetei részletesen foglalkoztak a levegő, valamint a szennyvíz és csapadékvíz monito­ringjával a tervező FőMTERV Zrt. és a folyamatba bevont szakértők anyagai alapján. Az állami forrásokból, az Energiaügyi Minisztérium támogatásával megvalósuló nyíregyházi ipari parki infrastruktúra-fejlesztés egyik lényegi eleme a környezetvédelem, amit a talaj, a talajvíz és a felszíni vizek folyamatos ellenőrzésével is szeretnének elérni. Ezt a célt pedig a befektetési övezetben és annak térségében is kiemelten kezeli az önkormányzat.

Felszínivíz-monitoring

A felszínivíz-monitoring önkormányzati feladat. A komplex ellenőrző rendszer kiegészítő elemét képezi a felszíni vízrendszerek (tavak és csatornák) részleges monitoringja. Ennek megfelelően a területen meglévő tározót és a két kialakítandó tározót, illetve a Nyírjes-tói vízfolyás újonnan megvalósult áthelyezett medrének állapotvizsgálatát szükséges elvégezni. A folyamatos vízszint- és hőmérsékletmérés mellett még folyamatos fajlagos elektromos vezetőképesség-mérést is terveznek. A rendszer teljesen azonos a talajvíz-monitoring rendszerrel, ilyen módon ahhoz problémamentesen illeszthető, azonos módon és eszközökkel végezhető.

Talajvíz- (felszín alatti víz) monitoring

Az ipari park területe abból a szempontból kedvezőtlen adottságú, hogy a nedves időszakokban a talajvíz szintje erősen megközelíti a felszínt, ilyen módon a felszín felől bemosódó szennyeződéseknek relatíve rövid az útjuk az első talajvízadó szintig. A talajvíz-monito­ring egyik kiemelt célja éppen ezért ennek a folyamatosan változó talajvízdomborzatnak és az ennek következtében időről időre változó irányú és sebességű talajvízszivárgásoknak a követése, amire egy talajvízszint-figyelő kutakból álló rendszert terveznek létesíteni. A kutakba a talajvízszintek alakulását folyamatosan rögzítő és egy központba továbbító mérőműszereket terveznek telepíteni, amivel gyakorlatilag tetszőleges gyakorisággal lesznek képesek vizsgálni a talajvízadó mennyiségi állapotát. Emellett a talajvízszint-figyelő kutakba olyan mérő adatgyűjtő rendszereket is telepíteni kívánnak, amik közvetett információkat adnak a felszín alatti vizek állapotáról. A folyamatos mérő adatgyűjtők képesek az aktuális vízszint mellett a hőmérséklet, az elektromos vezetőképesség, a pH és a redox potenciál mérésére. A folyamatos mérés és adatgyűjtés mellett ugyanakkor tervezett a kutakból történő (pontszerű) talajvízminta-vételezés és laborálás is.

Talajmonitoring

A talajmonitoring az önkormányzat által üzemeltetett Monitoring Rendszer keretében önkormányzati feladat. Amennyiben bármely hatóság az üzemi tevékenységet folytató gazdasági szereplőnek talajmonitoring tevékenységet ír elő, úgy a gazdasági szereplő vállalja, hogy az ebből a tevékenységéből származó adatokat, információkat az önkormányzattal megosztja. A talaj szennyeződése az ipari területen két módon történhet. Egyfelől lehetséges, hogy a területen valamilyen havária esemény történik, bármilyen a termelési folyamatban, a szállítás során vagy más esemény során bekövetkező üzemzavar miatt a folyamatokban részt vevő komponensek vagy azok egy része közvetlenül a talajra juthatnak. Másfelől az is bekövetkezhet, hogy a légkörbe jutó komponensek a levegőből a talajfelszínre kiülepedhetnek, esetleg azokat a csapadék magába oldhatja, vagy csak az esőcseppeken keresztül a talajra juttathatja. Ezt követően a légköri eredetű szennyeződések részben a talajfelszín környezetében maradhatnak, részben a csapadék hatására a talajba mosódhatnak. A talajok állapotának ellenőrzését, monitoringját – éppen ezért – a felszín közeli képződmények sűrű, legfeljebb éves gyakoriságú mintavételezésével lehet elvégezni. Ebben az esetben a kijelölt pontokon – melyeket a tevékenységek különböző súlypontjainak elhelyezkedéséhez igazítanak – egy előre meghatározott rend szerint a felszínközeli 20–25 cm-es zónából gyakrabban, az 1 m és 2,5 m körüli mélységből ritkábban történik szabvány szerinti, ún. akkreditált pontszerű talajmintavétel. A mintavétel tervezett gyakorisága 0,25 m mélységben 1 éves, 0,5 m mélységben 3 éves, 1 m mélységben 5 éves.