Emlékezz és emlékeztess – a holokauszt több ezer nyíregyházi és környékbeli áldozata előtt tisztelegtek ezzel a gondolattal a Bernstein Béla téren péntek délelőtt. A város önkormányzata, a Váci Mihály Kulturális Központ, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség és az Eötvös Károly Magyar-Izraeli Baráti Kör által szervezett ünnepi megemlékezésen dr. Kovács Ferenc polgármester, dr. Fónagy János miniszterhelyettes és dr. Frölich Róbert országos főrabbi mondott beszédet. Ezt követően közösen helyezték el az emlékezés koszorúit és köveit a Holokauszt-emlékműnél.

Generációkra tudott hatni a három évtizede bemutatott Schindler listája című film, melynek dallamai péntek délelőtt csendültek fel Nyíregyházán Ignácz László klarinétművész és Pozor István előadásában. A holokauszt nyíregyházi és környékbeli áldozataira emlékezett az összegyűlt tömeg. A vármegyeszékhely gazdag múltat tudhat magáénak, amelynek hangsúlyos alakítója volt a helyi zsidó közösség. 1865-re már önálló hitközséget alapítottak a városban, de a történelem velük sem kivételezett, tragikus és kegyetlen fejezet következett az ő életükben is a 20. század első évtizedeiben. A holokausztnak több millió európai, zsidó származású ember esett áldozatul. A nyíregyházi önkormányzat a korábban névtelen teret a Kossuth utcai toronyház mögött Bernstein Béla térnek nevezte el a világ zsidóságának egyik jelentős rabbija után. Itt kezdődött a pénteki megemlékezés, ahol dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere is beszédet mondott.

– A nyíregyházi zsidók élete egy pillanat alatt megváltozott. Összezsúfoltan levegőtlen vagonokban, embertelen körülmények között haláltáborokban vesztették életüket. A veszteség pedig mindannyiunké. A magyar zsidóságot ért gyötrelmeket az egész magyar nemzet hordozza. Az itt felállított Holokauszt-emlékmű hivatott jelezni azt az űrt, mely a sok ezer ártatlan áldozat halála után maradt. Ez a tér emlékeztet bennünket arra, amit korábban felejteni és tagadni akartak. Hogy többet ne adhassunk teret a gyűlöletnek. A mi feladatunk, hogy emlékezzünk azokra, akiknek halála hiábavaló volt. A mi feladatunk az, hogy ez a fajta ártó szándék többet ne ismétlődhessen meg – hangsúlyozta dr. Kovács Ferenc.

Pontosan 80 év telt el azóta, hogy hazánk német megszállását követően megszaporodtak a zsidóellenes intézkedések Nyíregyházán is. Előbb kötelezték a zsidókat a sárga csillag viselésére, majd felállították a gettókat, végül pedig megkezdték a deportálásukat. Innen indították az első menetet a vasútállomásra, hogy aztán június 4-ig mintegy ötezer nyíregyházi zsidót szállítsanak a vonatok az auschwitzi koncentrációs táborba – tekintett vissza a tragikus múltra dr. Kovács Ferenc polgármester beszédében. Közös a felelősségünk, hogy tanítsuk a fiatalokat a múlt tanulságaira és közösen kell fejet hajtanunk az áldozatok emléke előtt is – hangsúlyozta. A megemlékezésen részt vett dr. Fónagy János miniszterhelyettes, az Országgyűlés Magyar-Izraeli Baráti Csoportjának elnöke, aki arról beszélt, hogy Magyarország Alaptörvénye az alapvető emberi jogokat, bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

– Jogrendszerünk alapja lehetővé teszi a vallás szabad megválasztását, gyakorlását és tanítását. Magyarország Kormánya határozottan, ellentmondást nem tűrően lép fel minden olyan törekvéssel szemben, amely veszélyezteti a demokratikus társadalmat, az emberi szabadságjogok érvényesülését. A kormány következetesen és kitartóan üldözi a rasszizmust és a gyűlölet által motivált bűncselekményeket. A legszigorúbb eszközökkel lépett és lép fel a kirekesztő eszmékkel szemben, mert a szélsőséges ideológiák, ha hagyjuk, újra és újra megjelennek. Közös meggyőződésünk, hogy minden ember élete egyszeri és megismételhetetlen. Az embernek neve van, még akkor is, ha azt annak idején a táborban elvették tőle – hangsúlyozta dr. Fónagy János miniszterhelyettes, a Magyar-Izraeli Baráti Csoport elnöke.

Ahogy az Országgyűlés Magyar-Izraeli Baráti Csoportjának elnöke fogalmazott, a veszteséget úgy érthetjük meg, ha nem számokról beszélünk. A miniszterhelyettes beszéde után dr. Frölich Róbert országos főrabbi a magyarországi zsidóság történetét idézte fel, és az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Ahogy fogalmazott, a tanúk tanúiként emlékezni és emlékeztetni kell, hogy a fiatal generáció is megértse, közösen kell tenni azért, hogy ne feledjük el az áldozatokat. A beszédeket követően Fekete László főkántor, majd a történelmi egyházak képviselői mondtak közös imát. A Bernstein Béla téren tartott tiszteletadás végén a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit és köveit a Holokauszt-emlékműnél.