Az itt kiállított mézeskalács mintafák az úgynevezett Kozák-gyűjtemény részeként kerültek a Jósa András Múzeumba 1919-ben. A korábban kifejezetten régészeti orientáltságú múzeumban ebben az évben hozta létre Kiss Lajos a néprajzi gyűjteményt, amelynek máig is értékes részét képezik e darabok.

A gyűjteményt 5500 koronáért vásárolta meg a Jósa András Múzeum a milleneumi alapból. Kozák István a nyíregyházi evangélikus főgimnázium rajztanára volt, aki megvételre ajánlotta a múzeumnak kerámia és mézeskalács mintafa gyűjteményét.

Kiss Lajos szakértői véleményében, amelyet 1919. október 20-án az alispán felkérésére készített, így jellemezte a gyűjteményt:

Kozák István rajztanár úr, helybéli lakos 147 darabból álló keramikai gyűjteményét és 31 darab mézeskalács mintafáját eladni szándékozik. Erkölcsi kötelességének tartotta azt elsősorban múzeumunknak felajánlani. Alulírottak (Kiss Lajos és dr. Dohnál József, a múzeum akkori igazgatója) a gyűjteményt megnéztük, s a látottak után legjobb tudomásunk szerint a Jósa Múzeum részére való megvásárlását nemcsak ajánlani tudjuk, hanem tisztelettel kérjük, annyival inkább, mert a háborúban könnyűszerrel meggazdagodtak, úgyszintén az üzérkedők hihetetlen árakat ígérnek azért, meg is veszik, és ami a legszomorúbb, legtöbbször külföldre szállítják azokat. … A cserépedényeket és a mintafákat 7100 koronára taksálta Kozák tanár úr, azonban múzeumunknak 5500 koronáért hajlandó átengedni.

A megvásárolt gyűjteményt 1919. október 25-én Kiss Lajos a múzeumba szállította. Ezt még aznap jelentett az alispánnak.

A szakirodalomban többféle megnevezést használtak a mézeskalács mintafa jelölésére: ütőfa, forma, mintafa, présfa. Északkelet-Magyarországon formának nevezték azokat a két-háromujjnyi vastag homorúan vésett táblákat, amelyekben a mézeskalács tésztáját megformázták. Nyíregyházán a mézeskalácsos mesterség a debreceni mézeskalácsosság hatására, annak kisugárzásaként jött létre a XIX. század elején és a XX. század közepén még dolgoztak mézeskalácsosok városunkban.

A mézeskalács készítő mesterek közül sokan nem értettek a faragáshoz, így azokat mással csináltatták vagy idős mesterektől szerezték be, akik már nem gyakorolták a mesterséget. Több nyomófán találunk monogramot, amely a készítő nevére utal. A Kozák-gyűjtemény 31 mézeskalács mintafájából hetet láttak el monogrammal: S. F., F. K., E. S., T.I. Ezekből egyről, a T. I. monogramról tudjuk, hogy Tatay István nevét takarja, aki Tengődön faragta a mintafákat a XIX. század utolsó harmadában. (Tengőd Tolna megyei község a dombóvári járásban.)

Kiss Lajos a Kozák-gyűjtemény megvásárlásakor az alispánnak készített jelentésében a következőket írta a mintafákról:

A mézeskalács mintafák különösen értékesek nekünk, mivel nyíregyháziak. A présfák remek művészi faragása, a magyar néplélekből fakadó díszítése első pillanatra megragadja a laikust és szakértőt egyaránt. A minták nép- és korszokás, valamint viselettörténeti szempontból egyaránt becses adatokat őriztek meg a múlt század (a XIX. század) elejéről.

Dr. Szabó Sarolta

Forrás: Jósa András Múzeum