A Kállay Gyűjtemény a következő anyaggal mutatkozik meg a Magyar Kultúra Napján.

Vályi András: Magyarországnak leírása a Kállay Gyűjteményben

Buda: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1796-ban jelent meg az első kötet, majd 1799-ben a 2. és a 3. A mi könyvtárunkban a három kötet egybekötve található meg. (701, 736, 688 oldal)

A Kállay Gyűjtemény Könyvtárának ez a legrégebbi, magyar nyelven, Magyarországon kiadott könyve.

A könyvet a gyűjteményalapító dr. Kállay Kristóf (1916-2006) adományozta a gyűjteménynek, aki a második világháború után Olaszországba emigrált a családjával. Az volt a terve, hogy ha egyszer Magyarországra haza tud jönni, akkor egy gyűjteményt hoz létre szülővárosában, Nyíregyházán. Szorgalmasan gyűjtötte, vásárolta a Magyarországgal kapcsolatos könyveket, kiadványokat.

Elhivatottságának köszönhető, hogy ez a könyv ma a Kállay Gyűjtemény Könyvtárában megtalálható.

A könyvet Vályi András írta, aki 1761-ben született Miskolcon. Iskoláit Miskolcon és Lőcsén végezte. Több idegen nyelven is beszélt. Lőcsén 1784-ben tanítónak nevezték ki. Itt ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, akinek segítségével a nemzeti iskola tanára lett Kassán. Később a kassai tankerület segéd- tanfelügyelőjeként dolgozott. II. József halálakor, 1790-ben elvesztette állását. Miután a protestáns hitről áttért a római katolikus hitre, a Pesti Egyetem magyar nyelv és irodalom tanárává nevezték ki. A magyar nyelv első tanára volt, 1791-től haláláig, 1801-ig töltötte be ezt a posztot.

Vályi Andrást azonban nemcsak a magyartanárok tisztelhetik elődükként, hanem a földrajztudósok, valamint a névtan művelői is, ugyanis az oktatás mellett elkészítette az első betűrendes magyar helységnévtárat, azaz Magyar Országnak leírása című munkát.

A három kötet Magyarország több, mint 12 500 települését sorolja fel. A leírásokban ismerteti a legfontosabb gazdasági és népességi adatokat. A nagyobb települések esetén részletesebb történeti áttekintést ad.

Forrás: Kállay Gyűjtemény