Három nagyobb terjedelmű tanulmány vezeti be és három múltidéző recenzió zárja a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle most megjelent 2023/2. számát: az 1947/48-as Felső-tiszai árvízkatasztrófáról, melynek hatása az ismertebb 1970-es Tisza-Szamos-közihez mérhető, a Szlávik Lajos-Fejér László szerzőpáros írt összefoglalót; a nyíregyházi Északi temetőben lévő 1848-as sírkertről az eddigi legteljesebb, részletes ismertetőt adja közre Holmár Zoltán történész; Stevanyik András helytörténész pedig a Szemle 2020/3. számában közzétett tanulmányát frissíti, teszi teljessé új eredményekkel, dokumentumokkal. Címe: Az olimpiák és Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye.

Válogatás a további írásokból: az idén áprilisban 92 évesen elhunyt Bárány Frigyes Jászai Mari-díjas magyar színésztől, érdemes és kiváló művésztől – aki 1981–2019 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja volt –, nekrológban búcsúzik Csikos Sándor Kossuth-díjas színész, színigazgató és Karádi Zsolt főiskolai tanár, színikritikus. Brezsnyánszky László egyetemi tanár a hatvanéves nyíregyházi tanárképzés történetét foglalja össze; a Szépirodalom rovatban a Szemle hat olyan szárnybontogató ifjú tehetség versét közli, akik a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnáziumban az utóbbi időben végeztek, illetve jelenleg is tanulnak. A Szemle interjúja Hajnal Béla közgazdász-statisztikussal készült, aki ötven éve aktív szereplője megyénk közéletének. A recenziók között olvasható Szemán László levéltáros írása Ivan Szerov: A bőrönd titkai című könyvéről, amelyben a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottsága (KGB) első elnökének titkos naplói és feljegyzései szerepelnek. A könyv az idei esztendő egyik bestsellere a nemzetközi könyvpiacon. Egy másik visszaemlékezés részben megyékhez kötődik: gróf Lónyay Márta naplója az 1912-1922 között évtizedet idézi; Kujbusné Mecsei Éva mutatja be. Viga Gyula Luby Margit néprajzi örökségéből ad közre újabb részleteket.