A koronavírus-válság a legtöbb hazai könyvkiadót súlyosan érinti – derült ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által nemrég közreadott, 59 kiadó részvételével végzett kutatásból. Az első kilenc hónapban a könyveladásból származó árbevétel a kiadók 62 százalékánál csökkent, és a kiadott könyvek száma, vagyis a címszám is visszaesett a kiadók 76 százaléka esetében.

A hazai könyvágazat szerkezete a nyugat-európai és a szomszédos országok modelljeitől sok szempontból eltér.

Ennek okai a rendszerváltás előtti időkben is keresendők, de a kilencvenes-kétezres évek jelentős válságai és változásai is hozzájárultak a jelenlegi piaci szerkezet kialakulásához.

Magyarországon az elmúlt évtizedekben sajátságos helyzet alakult ki: a könyvkiadók jelentős részét nagy könyvkereskedelmi vállalatok, elsősorban a Líra és a Libri működteti.

Nyugat-Európában és a globális piacon inkább az a trend, hogy kiadók olvadnak össze, és hoznak létre nagy tőkével és befolyással rendelkező szervezeteket.

Ahhoz hasonló rendszer, mint ami Magyarországon működik, nagyon kevés helyen fordul elő. A két nagy kereskedő, a Líra és a Libri együttesen lefedik a könyvkereskedelem legnagyobb hányadát, és ők tulajdonolják a legbefolyásosabb, legnagyobb presztízsű kiadókat is.

Ahogy a kétféle szereplő érdekei eltérnek, úgy a válságaik is különbözők.

Azt, hogy a könyvkiadók mennyire vannak kitéve a kereskedőknek és a külső hatásoknak, jól mutatja a koronavírus-válság.

Ahogy a legtöbb krízisben, ezúttal is a kicsik járnak rosszul, a nagyobb presztízsű kiadók pedig, ha nem is növekednek, de biztonságban tudhatják magukat a tőkeerős anyavállalatokkal a háttérben.

A magyarországi könyvkiadás és könyvkereskedelem az elmúlt három évtizedben különféle válságokat szenvedett el a piac folyamatos átrendeződése mellett, az ágazat szereplőinek tehát van gyakorlatuk a válságkezelésben.

hirado.hu