Hamarabb sötétedik néha, mint ahogy a közvilágítás bekapcsolna – mostanában újra felmerült ez az időszakonként, főleg az őszi-tavaszi periódusban aktuális kérdés. Mivel a közvilágítás kötelező önkormányzati feladat, a Városüzemeltetésnél rákérdeztünk: milyen elvek szerint működik a szabályozása?

Szalai István, a NYÍRVV Nonprofit Kft. műszaki igazgatójának tájékoztatása szerint egy korábban érvényben lévő szabvány tovább élő gyakorlata adja a működtetés alapját, s nemcsak nálunk, hanem a nagyobb városok majdnem mindegyikénél – noha ez már csak ajánlás. Ennek alapja a mindenkori napkelte és napnyugta ideje.

Havonta háromszor igazítják

– A közvilágítás ki- és bekapcsolási időpontjainak rögzített ütemterve van, ami havonta háromszor, tehát nagyjából tíznapos periódusonként változik 5–10 percekkel, így követi le a nappalok hosszabbodását, rövidülését – mondta a műszaki igazgató. – Ezért fordulhat elő, hogy néhány alkalommal valóban sötétebb van a megszokottnál, amit csak erősíthet a kiszámíthatatlan meteorológia, ugyanis egy borúsabb, esősebb napon ezt még kedvezőtlenebbnek érzékelhetjük, de ez éves viszonylatban valóban csak néhány alkalom. Tapasztalataink alapján a balesetek jelentős része nem a közvilágítás hiányának a számlájára írható. A fényérzékelés eléggé szubjektív: ami egyeseknek már sötét, ott más még jól tájékozódik. Ezzel együtt a problémát érzékeljük, de ennek megoldásához teljes koncepcióváltás kellene, annak minden következményével.

Beépített teljesítmény alapján fizet a város

Tudni kell ugyanis, hogy a város most a beépített teljesítmény és a közvilágítási naptár alapján fizet a közvilágításért, ami éves szinten így sem kevés összeg, a villamos energia díja nagyjából 330 millió forint, a karbantartási költségek nélkül. Jelenleg hozzávetőlegesen 400 ponton történik a vezérlőjel alapján történő fel- és lekapcsolás, a jelenlegi rendszer – mivel nem alkonykapcsolós – nem engedi azt, hogy akár napi szinten váltogassuk az időpontokat, ugyanis ezeket előre kell programozni. Ezen kívül egy kapcsolási körzet is szakaszonként kapcsolja a körzetébe tartozó világítási elemeket, hogy a felkapcsolás pillanatában ne egyszerre terhelje a hálózatot. De ki tudhatja előre pontosan, hogy két nap múlva borúsabb idő következik? S az sem egyértelmű, hogy például melyik városrészben fog éppen esni... – A teljes város nagyjából 5–10 perces időszak alatt borul fénybe, hozzávetőleg 17 300 lámpatestről van szó. Egy kisebb településen, például 1000 körüli lámpatestnél egyszerűbben lehet programozni, váltani, vagy egyéb módon beavatkozni, de ekkora méretnél nem – érzékeltette a feladatot Szalai István.

Létezik drágább megoldás

Létezik más műszaki megoldás, de ehhez teljes stratégiaváltás szükséges, annak anyagi terheivel együtt. Egy korábbi ajánlat szerint több tízmillió forintért át lehetne ugyan állni az alkonykapcsolós rendszerre, ám nem is igazán az egyszeri beruházás a teher, hanem a folyamatos pluszköltség. Ezzel megszűnne a jelenlegi elszámolási gyakorlat. A mérésalapú fizetésnél tudni kell, hogy jóval magasabb lenne várhatóan a város által térítendő üzemeltetési és karbantartási költség. Bele kell kalkulálni azt is, hogy szakemberek szerint a kábelrendszer nincs a legtökéletesebb állapotban, így hálózati veszteséget is feltételeznünk kellene, vagy akár egy javításét, amikor nappal is égnek a lámpák – az óra forgása mindannyiunk zsebét terhelné. Mindez akár plusz százmilliós nagyságrendet is jelenthetne.

Szükséges a korszerűsítés

– Hozzá kell tenni, hogy még a legutóbbi nagyobb korszerűsítések sem újkeletűek: bőven a jelenlegi szolgáltató jogelődjénél történtek, 1994-ben volt egy részleges, 2002-ben pedig egy teljes, de ennek is lassan két évtizede. A lámpatestek közel fele kompakt fénycsöves lett, illetve döntően nátriumlámpák vannak kint, manapság a friss beruházásoknál pedig a nátriumlámpák helyett LED-es fényforrásokat telepítünk. S ne felejtsük, a város az elmúlt években több utcában fejlesztette a közvilágítást, és – mint ahogy a polgármester úr egy múltkori közgyűlésen megfogalmazta – keresik a további modernizálási lehetőségeket. Ez a rendszer viszont, ami tehát a nagyobb települések kb. 95 százalékában működik, ennyire képes, a borultabb percekben nagyobb odafigyelés szükséges – jelezte a Városüzemeltetés műszaki igazgatója.