A fokozottan védett lápi póc kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Haltani Társaság által hagyományosan meghirdetett és szilveszter napján lezárult év hala közönségszavazáson - közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.

Harka Ákos Magyar Haltani Társaság elnöke elmondta: a szervezet honlapján rendezett közönségszavazásra december 31-én délig 5805 voks érkezett, ennek alapján alakult ki a végeredmény. A hazánkban őshonos, a Duna vízrendszerében élő, aprócska, mindössze 8-10 centiméterre növő lápi póc 50 százalékos eredményével jelentős különbségű győzelmet aratott

„Az év hala kezdeményezés a Magyar Haltani Társaság nevéhez fűződik, ennek célja, hogy a közönségszavazatok alapján kiválasszanak egy olyan halfajt, amely abban az évben nagyobb figyelmet kapjon. Idén a lápi póc lett az év hala. Ez az őshonos halfaj a kihalás szélére került. Szerencsére vane gy fajmentő program amely ezért dolgozik, azonban a legnagyobb gond, hogy az élőhelye megcsappant, illetve az invazív halfajokkal nem fér össze, pl. az ezüstkárásszal, a törpeharcsával és az amurgébbel is érintett területekről ez a hal kiszorul” - Fesztóry Sándor - alelnök, MOHOSZ. 

A szervezet honlapján rendezett közönségszavazásra december 31-én délig 5805 voks érkezett, ennek alapján alakult ki a végeredmény. A hazánkban őshonos, a Duna vízrendszerében élő, aprócska, mindössze 8-10 centiméterre növő lápi póc 50 százalékos eredményével jelentős különbségű győzelmet aratott. A három jelölt közül a nagyobb folyóink gyorsabb szakaszain megtalálható selymes durbincs a voksok 12 százalékával lett a harmadik, míg a képzeletbeli ezüstérmet 38 százalékos támogatottságával a lassú folyószakaszokat és állóvizeket kedvelő csapósügér érdemelte ki. Az idei év halát jellemezve a társaság elnöke kifejtette: a magyar Vörös könyvben is szereplő, fokozottan védett lápi póc, amelynek eszmei értéke 250 ezer forint példányonként, a Kárpát-medencén kívül csak a Duna alsó szakasza mentén és a Dnyeszter torkolatvidékén él. Jellegzetessége a sötéten foltozott barna szín, az oldalán húzódó rézvörös csík, a hosszú hátúszó és a lekerekített farokúszó. Táplálékát többnyire kisebb gerinctelen állatok, férgek, rákok, puhatestűek alkotják, de apróbb halakat is bekebelez. Amint neve is elárulja, növényekkel benőtt, álló vagy lassan áramló vizek jelentenek igazi otthont számára. A faj egykor tömegesen élt hazánkban, ám a lápok és mocsarak lecsapolását követően visszaszorult azok maradékaiba, a tőzegfejtők gödreibe, valamint csatornákba. Mivel mára nagyon megritkult, fennmaradásáról egy fajvédelmi program keretében Magyarországon mesterséges szaporítással és a szaporulat kitelepítésével gondoskodnak a szakemberek.