A látható időben címmel jelent meg interjúkötet Ratkó Józsefről. Tizenhárman vallottak a költőről, az íróról, a drámaíróról, a könyvtárosról, a kultúraszervező emberről, arról, aki mindig a szegényeket, az elesetteket védelmezte. Életműve, embersége a mai napig tömegeket vonz olyan eseményekre, mint a pénteki kötetbemutató is volt a Móricz Zsigmond Könyvtárban.

„Lenni nem kezdett s véghetetlen Úr, ki

markoddal megmérsz minden vizeket

s araszoddal az egeket beéred,

ki haragodnak egy leheletével

világot fújsz el, csillagot kioltasz,

s föld megindul, hegyek hanyatlanak

egy intésedre, Uram – égig érő

s hatalmaskodó népeket elejtesz,

míg virágoznak választottaid –

vigyázz reánk, hogy álljunk meg a hitben;

segíteni ne vesztegelj nekünk,

s hogy el ne esnénk, óvjad lábainkat!

Tanítsd meg, akik ellenünk uszulnak

és földeinket elcsipegetik

és sóvárognak falvaink iránt

és kiirtanák szülötte-szavunkat,

hogy dicsérni Tégedet ne tudjunk,

és minden módon ártani akarnak,

tanítsd meg őket, Uram, haragodra!

S intsd meg, akik a szent munkát segélik

s hitre hajtott népedet pásztorolják –

örök hálát hogy tőled várjanak – mert

igen gőgösek immár, mintha ők

adták volna e földet is alánk!

Juttasd eszükbe, ki vagy Te, Uram,

s kicsodák ők! És tedd, hogy ne legyünk

gyalázatja a szomszéd nemzeteknek,

ne legyünk csúfja és játékai,

s messzire való maradékaink

rút járom alá ne vettessenek! Ámen.”

Csikos Sándor Kossuth-díjas színművész, a ma már örökös István mondta el a Ratkó-féle imát.

Ahány ember, annyiféle Ratkó van – fogalmazott a kötet kapcsán Karádi Zsolt, aki időutazásnak és arcképnek véli a könyvet.

„Kibontakozik egy arckép Ratkó Józsefről, a nagyszerű költőről, és az emberről, az esendő emberről. És kibontakozik egy kép, hogy Ratkó József rendkívül szeretett horgászni. Kibontakozik, ahogy több beszélő mondja, hogy Ratkó József öhömöt főzött. Kibontakozott az, hogy nemcsak horgászni szeretett, hanem egészen különös szokásai voltak, a lehető legelképesztőbb időpontokban jelent meg, pl. hajnalban” – kezdte a könyvbemutatón gondolatait dr. Karádi Zsolt főiskolai tanár.

2019-ben a Magyar Napló indította útjára a Rádiusz könyvek sorozatot, melynek újabb darabja lett Babosi László kötete, a nyolcadik könyv Ratkóról. Vele találkozni ünnep, összehívja azokat az embereket, akik szeretettel, hűséggel emlékeznek rá.

„Pontosan a rendszerváltás hajnalán, 1989-ben halt meg. Akik emlékeznek rá, a temetése Nagykállóban Lezsák Sándor és mások beszédével egy szabályszerű demonstráció volt. Nagyszabású lázadás az új Magyarországért. Ratkónak ez az ereje máig nem fogyatkozott meg, sőt azt kell mondanom, hogy egyre erősebb lesz és egyre többet tudunk róla. Egyre többet tud az irodalomtudomány és természetesen az ország olvasó emberei is. Lassan úgy vagyunk vele, mint Kölcseyvel. Melyik Ratkóról beszéljünk? Az író, a prózaíró, a drámaíró, a költő, a lapszerkesztő, a műfordító, a könyvtáros Ratkóról, vagy aki a tanyákra is el akarta vinni a tudást különböző programokkal” – nyilatkozta dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténész.

Egykori állami gondozottként Ratkó életműve középpontjában az egyén sorsa és a nemzet boldogulása áll. Politikai hovatartozástól függetlenül mindenki rátalál arra a tartalomra, mely megérinti őt. Van, akit a Hangsúly, hangos irodalmi folyóirat, másokat a színházi világ, az olvasótáborok vagy a barátság hangja szólaltat meg.

„Ratkó József egy kis Széphalom volt itt, Nagykállóban, itt, Szabolcs-Szatmárban. Maga köré gyűjtötte a fiatal tehetségeket. Minden olyan költő, író ismerte Ratkó Józsefet, akit számon tartunk ma, ha még élnek. Ezek közül Bugya István van még meg” – fogalmazott a könyvbemutatón Ószabó István költő.

Ünnepi kötetnek szánta ezt a 13 interjút a szerkesztő, a Ratkó-kutató Babosi László, és mint mondja, van még egy-két további könyv is a fejében.

„Ez a könyv is sok olyan érdekességet mond el Ratkó József életéről és munkásságáról, de nemcsak róla, hanem a korról, Nyíregyházáról, a megyéről, ami az előbbi kötetemben nincsen benne” – mondta a könyv szerkesztője, Babosi László.

13 ember 13-féle módon, különféle kapcsolatok szerint, a jövőt tekintve is szólt a könyv főszereplőjéről.

„Egy-két interjúalany inkább a ’90-es évekre, a rendszerváltás utánra utal, valószínű, hogy nagyon kemény kritikusa lett volna a ’89-90-es rendszerváltásnak, és elmondta volna a véleményét a politikai helyzetről” – folytatta Babosi László.

A könyvbemutató vendége volt Pitti Katalin Liszt-díjas operaénekes, érdemes és kiváló művész, a költészet, az irodalom barátja, aki Ószabó Istvánnal közös estjének részletét verselte, énekelte Nyíregyházán.