A hazai adatok szerint minden 80. születésre esik egy autista baba. Ma 200 ezer sérült gyerek és felnőtt nehéz élete teszi próbára a családok mindennapjait. Esztendőkkel ezelőtt egy autista kislányt nevelő édesapa alapította meg a Most Élsz Egyesületet, és azóta keresi szerte a világban a gyógyítás lehetőségeit. Május 22-én egy nemzetközi online konferencia keretében számolnak be a szakemberek kutatásaik eredményéről.

Nagy az ellentét az autizmus kezelésével, egyáltalán a diagnózis megállapításával kapcsolatban is Európa nagy részén. Sokan a társadalom sokszínűségére hivatkoznak, és nem fogadják el, hogy a rendellenesség hátterében alapvetően és a legtöbb esetben belgyógyászati probléma áll. Az egészségügy és a szociális háttér sem mindig fogadja el, hogy a biológiai kezelés után következhet csak a pedagógiai terápia.

„Nyugat-Európa, és főleg az Amerikából induló kutatások kb. 4-5 évtizedre tekintenek vissza, és dollármilliárdokkal, évtizedekkel előrébb vannak. Őket már korábban izgatta a járványos méretű emelkedés miatt az autizmus kialakulási mechanizmusa, és annak a befolyásolhatósága. Itt erősödtek meg azok a tények, hogy tisztázzák az organikus, biológiai hátterét ennek a – zárójelben – állapotnak. Gyakorlatban innen indul a vita, hogy ez állapot vagy egy betegség. Ezek a kutatók nem a bölcsek kövét tartják a kezükben, nem egy tablettát fognak kínálni, hogy holnapután a gyerekeink egészségesen fognak szaladgálni az utcán. Egyszerűen a figyelmük oda vonzódott, hogy mi okozza, hogyan lehet befolyásolni, és gyakorlatban olyan háttérbetegségekről, azoknak a diagnosztikai lehetőségeiről fognak beszélni, és a több évtizeden keresztül kialakult terápiáiról, tehát amit már alkalmaznak. Nem elméleti kutatásról van szó, hanem gyakorlati terápiás elemekről” – tájékoztatott Farkas Árpád, a Most Élsz Egyesület elnöke.

Sejtszintű elváltozásokba, emésztési problémákba igyekeznek az amerikai és egyes nyugat-európai kutatók beavatkozni, vírus- és bakteriális fertőzéseket gyógyítanak, nagyon speciális laborvizsgálatokat végeznek, ezután az állapotnak megfelelő diétát írnak elő, és nem kizárólag pszichiátriai, gyógypedagógiai kezeléseket alkalmaznak.

„Az egyesületünk már régóta foglalkozik ezzel a kérdéssel. Közel egy évtizede végezzük a civil tevékenységünket, és mi vagyunk az egyedüli civil szervezet az országban, akik próbálunk valamiféle változást előidézni a magyarországi orvosi protokollokban. Hogy mik ezek a háttérbetegségek? Főként gasztrointesztinális, mitokondriális, hormonális, anyagcsere-problémák, és még nagyon hosszan sorolhatnám, hogy milyen kórképek vannak, amik már ismertek a világ előtt” – nyilatkozta Farkas Árpád.

Orvosok és szülők is regisztráltak már a május 22-ei nemzetközi konferenciára, melyet magyar nyelvű szinkrontolmács közvetít. A Most Élsz Egyesület közösségi oldalán várják az újabb érdeklődőket, akik a regisztrálás után 30 napig visszanézhetik még az autizmus és a vele összefüggő egészségügyi állapotok biomedikális kezeléséről szóló tudományos és gyakorlatközpontú előadást. A Most Élsz Egyesület központját Nyíregyházán, a Városmajor utca 2. szám alatt találják, illetve az autistakert@gmail.com e-mail-címen is kaphatnak tájékoztatást.