Az 1920-as Trianoni Békeszerződés aláírásának évfordulóján – június 4-én – ünnepeljük már 10 esztendeje a Nemzeti Összetartozás Napját. Kulturális csoportok, néptáncosok bemutatkozási lehetősége ez, melyet idén a járvány árnyékában csak virtuálisan élhet meg az előadó és a közönség.

Civil kezdeményezésre, gencsapáti és szombathelyi néptáncosok ajánlása nyomán, a Martin György Néptánc Szövetség támogatásával indult a mozgalom, mely arra szólítja fel a táncosokat, hogy videóval, fotósorozattal emlékezzenek a történelmi eseményre, a korábbi jeles alkalmakra. Nyíregyházán a Szabolcs és a Nyírség Táncegyüttes is csatlakozott a felhíváshoz, és a város emblematikus helyszínein készítettek filmeket.

„Mi kiválasztottuk – ami nem annyira ismert – a Kertvárosban a Geri-dombot. Azt olvastam valahol, hogy Nyíregyháza legmagasabb pontja. Ezzel indul a felvételünk, és megalapozta a miliőjét. Ezután bejöttünk a Bujtosra. Csodálkoztam, hogy milyen gyönyörű a Bujtos! Utána elmentünk a Jósa András Múzeum elé, és érkeztünk a római katolikus templom elé a Kossuth térre. Ki ne hagyjam a gyönyörű Sóstót! Tamásbokori táncokat táncoltunk fel. Igazából ez egy tirpák tánc, Nyíregyháza bokorlakta településrészeinek egy jellegzetes anyaga. A Kácsor házaspár tanította ezt a koreográfiát és álmodta meg a lábunkra. Elmondásuk szerint ezt Tamásbokorban gyűjtötték” – mesélt a felvételről Ágoston Ildikó, a Szabolcs Néptánc Egyesület elnöke.

Fotó: Trifonov Éva

A #összetartozás100folk mozgalom filmjét drónfelvételekkel és földi kamerával rögzítették a Szabolcs táncosai. A nyíregyházi weboldalon, és közösségi portálokon találkozhatnak a nézők a koreográfiákkal. A Nyírség Táncegyüttes is csárdással és verbunkkal, oláhossal és botolóval mutatkozik be saját oldalán és valamennyi internetes csatornán, melyet nemcsak az országban, de a Kárpát-medence számtalan településéről követnek az érdeklődők.

Demarcsek György, a megyei néptánc egyesület elnöke, a Nyírség Táncegyüttes vezetője is ajánlotta filmjeiket: „Az volt a feladat, hogy öltsük fel a viseletünket, és keressük fel szűkebb pátriánk emblematikus épített vagy természeti örökségét reprezentáló helyszíneit, és ott készítsünk videófelvételeket. Így mi aztán Nyíregyháza város emblematikus helyszínein és a Sóstói Múzeumfaluban készítettük a felvételeket. A városháza előtt, a megyeháza előtt, a Kossuth téren a Kossuth-szobor előtt, a Bessenyei téren a színház előtt, a Római Katolikus Társszékesegyház előtt, az evangélikus és a református templom előtt, illetve a Sóstói Múzeumfaluban, a tirpák portánál, az anarcsi portánál, a cigányháznál, a jánkmajtisi portánál és a templomnál is, természetesen a főtéren. Amiket táncoltunk, azok a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei, hála istennek nagyon gazdagon fellelhető és felgyűjtött táncanyagnak a táncai. Ecsedi csárdás Nagyecsedről, szatmári magyar verbunk Tyukodról és Nagyecsedről. Tyukodi csárdás, szatmári pásztorbotoló, tirpák csapás, rétközi csárdás, kiskálói oláhos, bökönyi asszonycsárdás, kállai kettős, cigánybotoló és cigánytánc, és egy összefoglaló film is készült Felső-Tiszavidéki csárdások címmel. Ezeket táncoltuk az emblematikus helyszíneken.”

A Nyírség 11 kisfilmet készített már, melyek felkerültek a virtuális térbe, illetve a napokban összeáll egy közel 30 perces videóanyag, melyet június 4-én mutat be a Nyíregyházi Televízió. A táncosok alig várták, hogy a karanténban elzsibbadt tagjaikat megmozgassák, és ily módon erősítsék az összetartozás gondolatát. Velük élőben, a Sóstói Múzeumfaluban találkozhatnak a pünkösdi hétvégén.