Az 1944. szeptember hatodikai bombázásra emlékeztek a vasútállomáson. Három hullámban érkeztek az amerikai gépek 78 évvel ezelőtt és mindössze 15 perc alatt óriási pusztítást okoztak a vasútállomáson és a környékén. A helyiek ekkor élték át először testközelből a második világháború pusztítását.

Az elmúlt évtizedekben nem sokat változott az állomás környéke, ezek a háztömbök és épületek a megszokott látványt nyújtják az X, Y és Z generáció számára. Egyre kevesebben vannak már azok, akik átélték a 78 évvel ezelőtti bombatámadást Nyíregyházán. A város ekkor érzékelte először testközelből a második világháború pusztításait, amikor 1944. szeptember hatodikán bombatámadás érte a vasútállomást és környékét.

Három hullám

Addig a helyiek csak a híradásokból ismerték a háborút és a pusztítást, amit okoz. Napra pontosan 78 évvel ezelőtt szeptember hatodikán, egy szerdai nap délelőttjén amerikai gépek három hullámban bombázták le az állomást és környékét. A szirénák 10 óra 50 perckor szólaltak meg, addigra a gépek első hulláma már elérték Nyíregyházát.

„Az egész bombázás 15 percig tartott, de óriási károkat okozott mind személyi vonatkozásban, mind pedig lakóépületek tekintetében. Egyrészt az 1909-ben épült vasútállomás gyönyörű épülete is hamuvá vált, ahogy a vele szemben álló Szabolcs Szálló is, ami mindössze egy bő évtizede állt fenn és sajnos az is hamu martalékává vált. A legnagyobb katasztrófája az egész napnak, hogy nyolcvan halottja volt a bombázásnak, 250 kilogrammos romboló bombákat dobtak le a városra” – nyilatkozta dr. Holmár Zoltán történész.

Óriási károk

Erre a tragikus eseményre emlékeztek ebben az évben is Nyíregyházán, az önkormányzat, a Jósa András Múzeum és a Nyíri Honvéd Egyesület szervezésében. Az anyagi károkat a bombázás után 75 millió pengőre becsülték, ez egy tetemes összeg volt az infláció előtti korszakban. A támadás után közel kétszáz földszintes lakóház teljesen romba dőlt a Vécsey, a Jósa András, a Deák Ferenc, a Toldi és az Árpád utcán. Több mint 250 család, összesen ezer ember került utcára.

Újabb háború

Az elmúlt évek ünnepségein nagyon távolinak tűnt a háborúról beszélni, illetve elképzelni, hogy milyen lehetett akkoriban az élet. Bár Magyarországon most sincs ilyen helyzet, a szomszéd országban több mint fél éve háború dúl, ebből a megközelítésből itt, Nyíregyházán, pár száz kilométerre attól a területtől, ahol most is harcok folynak, más a 2022. évi megemlékezés.

„Akik nem voltak itt, amikor dübörögtek a gépek, amikor annyi bomba lehullott, robbant, füstölt, rombolt és megölt embereket, akkor nem erre a nagy és kemény tényekre gondoltak, hanem arra, hogy hogyan oldották meg a 78 évvel ezelőtti nyíregyháziak azt a kérdést, hogy a romokat hogyan takarították el, hogyan segítettek azokon, akik megsebesültek, hogyan segítettek azokon, akiknek a házukat tönkretette egy-egy bombarobbanás. Hogyan oldották meg közös erőfeszítéssel egy olyan világban, ami nem hasonlít ehhez, köszönőviszonyban sincs az akkori rendszer a maihoz. Ez egy nagyon könnyű világ és éppen ezért, már a Covidban is látszott, hogy ez a társadalom képes gyorsan magába zuhanni. Most, hogy aktuális is sajnos – pont tavaly arról beszéltem, hogy reméljük, ez az utolsó évünk és vége lesz a Covidnak és építettünk egy sokkal szebb jövőt a jelen társadalomnak, de legfőképpen az utódainknak –, az összefogásra még erősebben kell számítani, azért, hogy ha egyszer véget ér a mellettünk zajló háború, akkor erős Nyíregyházát, erős Magyarországot tudjunk építeni azért, hogy a gyerekek ugyanabban a biztonságban tudjanak élni, mint 2020 előtt” – mondta dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere.

A tragikus események 78. évfordulóján az emlékezés virágait az Északi temetőben is elhelyezték a városi és megyei önkormányzat képviselői, intézmények vezetői és a különböző rendvédelmi szervek elöljárói a katonai tiszteletadás mellett.