Tarczy Gyula
Már 27, 2023
hirdetés
Hogyan zajlanak a környezetvédelmi engedélyezési eljárások, milyenek az európai normák, előírások, hogyan működik az együttműködés az ipari park fejlesztéséért felelős szakemberekkel? Ezek a kérdések is felmerültek a Rozinka Zsolt Illés által szerkesztőségünknek adott interjúban. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának főosztályvezetője összefoglalva kiemelte: a teljes ipari betelepülési folyamat szigorú szakmai kontroll alatt van. Az alábbiakban az általa mondottakból készítettünk összeállítást. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2023. március 27-ei számában.)
A Déli Ipari Park már az 1990-es évek elején tartalék iparterületként volt kijelölve a város településrendezési tervében. A terület fejlesztése 1999–2000 körül kezdődött, az első betelepülő Flextronics Kft. 2000-ben kapott környezetvédelmi engedélyt. Az ipari park fejlesztése folyamatos volt, a területbővítések során mindig előzetes vizsgálatot folytatott le a környezetvédelmi hatóság. Ennek részeként vizsgáltuk a környezeti hatásokat, elsősorban a lakosságot zavaró zajhatásokat, levegőtisztaság-védelmi hatásokat. Természetvédelmi szempontból vizsgáltuk, hogy van-e védett érték a bővítési területen. Az eljárásokba mindig bevontuk a katasztrófavédelmi igazgatóságot, az illetékes nemzeti park igazgatóságot és vízügyi igazgatóságot. Egyes szakkérdésben nyilatkoztak a népegészségügyi, agrárügyi, földhivatali, növény- és talajvédelmi, építésügyi, örökségvédelmi, bányászati hatóságok.
Előzetes vizsgálatok, tudatos helyszínválasztás
A területen a város megvizsgálta a talaj- és talajvíz-szennyezettséget is, így egy olyan alapállapot-felmérést tudott átadni a betelepülő vállalkozásoknak, amely alapja a későbbi környezetvédelmi vizsgálatoknak. Környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból előnyös, ha tudatos az iparterület kiválasztása, mivel elkerülhetőek a későbbi lakossági konfliktusok. Egy tevékenység hiába felel meg a környezetvédelmi határértékeknek, a tevékenysége lehet zavaró. A megfelelő távolságok betartásával kiküszöbölhetőek az egyes területfelhasználási övezetek egymásra gyakorolt zavaró hatása. A terület előzetes vizsgálatával, a szakhatóságok bevonásával a tervezett beruházók már a környezetvédelmi engedélyezési eljárás előtt garanciákat kapnak arra, hogy a terület nem szennyezett, a területen megvalósítandó beruházással kapcsolatban – a technológiából eredő kibocsátásokat kivéve – kizáró ok nem merülhet fel. Ez most alap, de gondoljunk csak a ’90-es évekre: nem voltak minden esetben tekintettel arra, hogy ne legyenek zavaróak a lakóterületekre. A Tünde utca környékén is voltak ezért konfliktusok, a Derkovits utca környékén pedig évtizedek óta közel van egymáshoz az ipar és a lakókörnyezet.
Engedély nélkül nincs építkezés
Vannak olyan beruházások, amelyhez elegendő az ipari park kialakítására lefolytatott előzetes vizsgálat, de amennyiben a tevékenység szerepel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (későbbiekben Korm. rendelet) 1–3. mellékletében, akkor az építési engedélyezési eljárás előtt le kell folytatni a szükséges környezetvédelmi eljárást. Nagyon fontos, hogy az építési munka nem kezdhető meg az eljárás(ok) lefolytatása nélkül, illetve a későbbi építési munka sem térhet el a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban ismertetett munkáktól. Ezért is előnyös egy környezetvédelmi szempontból vizsgált ipari parkban beruházni, mivel itt a tereprendezési munkák a konkrét beruházás engedélyezése előtt már elvégezhetőek.
Szigorodnak a határértékek
Magyarországon már 1993 óta kell egyes tevékenységek esetén környezetvédelmi engedélyezést lefolytatni a beruházás megkezdése előtt. Az európai uniós csatlakozásunk előtt már 2001-ben megkezdődött ezen a téren is a jogharmonizáció, a környezetvédelmi vizsgálatokat előíró jelenlegi jogszabály 2006. január 1-től hatályos, összhangban van az EU előírásaival, irányelveivel. Ezek folyamatosan változnak, hiszen szigorodnak a szakmapolitikai célok, illetve az elérhető legjobb technika szintjéhez vannak meghatározva a kibocsátási határértékek, amelyek a technikai szint javulásával egyre szigorodnak.
Felülvizsgálatok a szigorú szabályok szellemében
A kiadott környezetvédelmi engedélyek nem „örök érvényűek”, hanem 5 évente felülvizsgálatra kerülnek, így érvényesíthetőek a szigorúbb környezetvédelmi szabályok is, de évi rendszerességű az adatszolgáltatással a kontroll, és folyamatos a monitoring. A magyarországi környezetvédelmi szabályok megfelelnek az EU irányelveinek, egy beruházónak ugyanolyan környezetvédelmi szabályoknak kell megfelelni pl. Németországban, mint Magyarországon. Ezt annyira komolyan vesszük, hogy levegőtisztaságnál a határérték-túllépés azonnali tiltást von maga után, míg a zaj- és rezgésvédelemnél tapasztalt negatív jelenségeknél intézkedési terveket kérünk, illetve korlátozásokat vezetünk be, sőt, a tevékenység megszüntetését is előírjuk, ha szükséges. Volt már ilyenre példa Nyíregyházán is. Úgy is fogalmazhatunk, hogy korszerűsítésre „kényszerítjük” a cégeket.
Nyilvánosság bevonásával zajló folyamat
A Korm. rendelet egyes tevékenységek esetén előzetes vizsgálatot, vagy környezeti hatásvizsgálatot, vagy egységes környezetvédelmi engedélyezést ír elő. Minden esetben vizsgálatra kerülnek a környezetvédelmi hatások, a nyilvánosság bevonásra kerül a döntés előkészítésébe. Minden esetben a dokumentációt csak szakértő készítheti. A dokumentációk, azok hiánypótlásai, a döntések elérhetőek a környezetvédelmi hatóság honlapján bárki számára. A hatásterülettel érintett önkormányzatok részére is megküldésre kerül a dokumentáció, a döntés, amit helyben szokásos módon kell a lakossággal közölni.
A nagy érdeklődést kiváltó, január végi közmeghallgatás után február közepén (a 60 napos eljárás végén) a Boysen is megkapta az egységes környezethasználati engedélyt, ami a környezetvédelmi engedélyezés csúcsát jelenti. A közmeghallgatáson tévesen kérdésként többször elhangzottakkal szemben a német cég nem akkumulátorgyártással foglalkozik, hanem fémfelület-kezelő üzem, melyből jelenleg is több van Nyíregyházán, valamint a vármegyében. Az elektromos autók akkumulátortartó alvázát szeretnék gyártani, de mivel szerepel benne az akkumulátor szó, többen félreértelmezték, illetve a telepengedélyezésnél akkumulátorgyártás szerepel, s ennek a része az alvázlemez gyártása. Katasztrófavédelmi szempontból sem veszélyes besorolású üzem a Boysen, ilyen egységes környezethasználati engedéllyel 135 üzem, telephely rendelkezik (nagyobb részük mezőgazdasági) pillanatnyilag a vármegyében, a vármegyék közül a miénkben van az egyik legnagyobb számban ilyen engedély kiadva. A technológiájuk pedig megfelel a legmagasabb szintű követelményeknek.
További engedélyek lehetnek szükségesek
Az előzetes vizsgálat nem feltételez jelentős környezeti hatást, itt nincs közmeghallgatás. Ha nincs kizáró ok és a tevékenység nem jelentős hatású, akkor a környezetvédelmi hatóság meghatározza, hogy a tevékenység milyen egyéb (levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási stb.) engedélyek birtokában kezdhető meg. Amennyiben jelentős környezeti hatás feltételezhető, akkor meghatározza a környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz szükséges további vizsgálatokat.
Közmeghallgatás: nem lakossági fórum
A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során közmeghallgatásra is sor kerül. Ez nem lakossági fórum, ezen a hatásterületen élők vehetnek részt, akik a dokumentációval, a beruházással kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel a beruházó felé, a dokumentációt már minimum 30 nappal a közmeghallgatás előtt a hatóság honlapján megismerhették. A környezetvédelmi hatóság ezeket az észrevételeket beépíti a határozatába és figyelembe veszi a döntésénél. Természetesen csak a beruházással összefüggő észrevételeket veszi figyelembe, a beruházást támogató, ellenző nem szakmai érveket nem.
Ami a közmeghallgatásokat illeti, megvizsgáltuk, az elmúlt 5 évben 47 közmeghallgatást tartottunk, amin összesen 13 ember jelent meg. A már épülő W-Scope, ami az akkumulátorokhoz szükséges anód-katód elválasztó műanyag lemez bevonatolásával foglalkozik, vagy ismertebb nevén szeparátorfóliákat gyárt, tavaly augusztusban kapott egységes környezethasználati engedélyt úgy, hogy az előzetesen beadott anyagaikra például volt konkrét észrevételünk. Ám senki nem vett részt az annak rendje és módja szerint meghirdetett közmeghallgatáson és egyetlen észrevételt sem tettek írásban. Korábban is voltak közmeghallgatások, akadt rá példa, hogy több száz ember tiltakozott egy megvalósulás ellen, és olyan is, amikor szintén sokan azért tüntettek, mielőbb adjuk ki az engedélyt, hogy valósuljon meg a beruházás, mert dolgozni szeretnének, de akkor is és most is a döntésünket csak a jogszabályoknak való megfelelőség alapján adhatjuk ki.
Az engedély intézkedéseket is tartalmaz
Amennyiben nincs az eljárás során kizáró ok, a bemutatott tevékenység megfelel a környezetvédelmi jogszabályoknak a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi engedélyt, vagy egységes környezethasználati engedélyt ad, ami tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek a jelentős kedvezőtlen környezeti hatások elkerülésére, megelőzésére, csökkentésére, kiegyenlítésére vonatkoznak. A határértékeknek való megfelelés során vizsgálja az elérhető legjobb technikának való megfelelést is. Mindezeken felül próbaüzem is előírható, ami még az üzemszerű működés előtt mutatja meg a papíron leírtak gyakorlati megvalósulását. S hogy ez a folyamat mennyire nem automatikus, jelzi, hogy volt már rá példa, hogy nem adtak ki engedélyt, esetleg a település nem engedélyezte a letelepülést.
Együtt gondolkodás a szakemberekkel
A környezetvédelmi hatóság fontosnak tartja az ipari park fejlesztéséért felelős szakemberekkel való együttműködést. Az egyes beruházásoknál előzetesen meg tudja fogalmazni a környezetvédelmi igényeket, illetve az önkormányzat hozhat szigorúbb környezetvédelmi előírásokat az illetékességi területén, amivel biztosíthatja a településen élők nagyobb biztonságát. Tudomásom szerint jelenleg vizsgálják a mélyfúrási kút létesítésének tilalmát az iparterületen, illetve levegőtisztaság-védelmi, vízvédelmi monitoring rendszer kiépítését, amit a jelenlegi beruházóknál a környezetvédelmi jogszabályok nem írnak elő.
