A remény éve - Elkezdődött a 27. rendes szentév

Ferenc pápa karácsony szentestéjén nyitotta meg a vatikáni Szent Péter-bazilika szent kapuját, mellyel kezdetét vette a 2025-ös szentév. A Szentatya szándéka szerint az egyházmegyékben szintén meghirdetik a szentévet a főpásztorok.

A Nyíregyházi Egyházmegyében december 29-én Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök az egyházmegye papságának jelenlétében nyitotta meg a jubileumi szentévet, a remény évét.Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök egyházmegyéjében december 29-én, vasárnap a Szent Anna-székesegyházban szentmisével nyitotta meg a 2025-ös szentévet Bosák Nándor nyugalmazott püspök úr, az egyházmegye papságának és híveinek jelenlétében.

Rendhagyó szent liturgia Debrecenben 

Az ünnepi liturgia rendhagyó módon a székesegyház főbejáratnál kezdődött, ahol az egyházmegye papságának sorfala előtt nyitotta meg hivatalosan is a szentévet az egyházmegyében Palánki Ferenc. Püspök úr úgy fogalmazott, a “Remény zarándokai” mottóval meghirdetésre került szentév kezdete a kegyelem és irgalom gazdag megtapasztalásának nyitánya.

Hozzátette, álljunk mindig készen arra, hogy válaszoljunk a bennünk élő remény okáról, különösen a háború és a zűrzavar idején. Krisztus legyen a békénk és a reménységünk. Az ünnepélyes megnyitó alkalmával a szentév meghirdetéséről szóló pápai bullából olvastak fel részleteket, majd ezt követően vette kezdetét a szentmise.

A szentmisén a főpásztor homíliájában arról beszélt, hogy a Szent Család vasárnapján nyitjuk meg a jubileumi szentévet, és nyitjuk meg a szívünket Isten kegyelme előtt. Az evangéliumokban több alkalommal úgy tűnik, hogy Jézus Krisztus és Szűz Mária között konfliktus helyzet alakult ki, amelyet úgy oldottak fel, hogy szeretettel és figyelemmel voltak egymás felé. Ehhez képest “mi hogyan oldjuk meg a konfliktusainkat? Rögtön előjön, hogy kinek van igaza. Rögtön előjön bennünk, hogy az a másik miként reagál. Vagy pedig mi is megpróbáljuk megkeresni, hogy az esettel mit üzen az Isten?”. Elmondta, a Szűzanya a legjobb tanítványa volt Jézusnak, a szavait a szívében is megőrizte, és gyakran elgondolkodott rajtuk.

“Az, hogy hogyan telik majd a szentév, hogyan hordozzuk majd a reménységet, és hogyan leszünk a remény zarándokai azon múlik, hogy mennyire fogadjuk be Jézusnak a szavait. Azt a tanítást, amit az egyház elénk tár. Amire a Szentatya meghívott bennünket: hová is kapaszkodunk? Mi a reménységünknek az alapja?”

- sorolta Palánki Ferenc. Az ünnepi szentmise végén Palánki Ferenc köszöntötte a liturgián koncelebráló Bosák Nándor nyugalmazott püspököt 85. születésnapja alkalmából. A még 2024 májusában meghirdetett 2025-ös szentév idén december 24-én, a vatikáni bazilika szentkapujának megnyitásával vette kezdetét. Hagyományosan huszonöt évente hirdeti meg a pápa a szentévet, a különleges kegyelem megélésének lehetőségét.  

A remény nem csal meg

Spes non confundit – A remény nem csal meg: ezt a címet viseli a szentévet meghirdető pápai bulla, melyből Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök is idézett 2024. december 29-én a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya római katolikus társszékesegyházban, ahol a Nyíregyházi Egyházmegye csaknem teljes papsága és hívek is szép számmal összegyűltek.

Krisztus Evangéliumban elhangzó szavai után („Én vagyok az út, az igazság és az élet” Jn14,6) Ábel atya az alábbi részletet olvasta fel a pápai bullából:

„Spes non confundit. »A remény nem csal meg« (Róm 5,5). Pál apostol a remény szellemében intézte ezeket a bátorító szavakat a római keresztény közösséghez. A remény a közelgő jubileum központi üzenete is, amelyet egy ősi hagyomány szerint a pápa huszonöt évente hirdet meg. Gondolataimmal a remény összes zarándokához fordulok, akik Rómába utaznak, hogy megtapasztalják a Szentévet, és mindazokhoz, akik, bár nem tudnak eljutni Péter és Pál apostolok városába, de helyi templomaikban ünneplik azt. Legyen a jubileumi szentév mindenki számára a valódi, személyes találkozás pillanata az Úr Jézussal, üdvösségünk »ajtajával« (vö. Jn 10,7.9), akivel kapcsolatban az Egyháznak az a feladata, hogy mindig, mindenütt és mindenkinek hirdesse, mint a mi »reménységünket« (1 Tim 1,1). Mindenki tudja, mit jelent reménykedni. Minden ember szívében ott a remény, az eljövendő jó dolgok iránti vágy és várakozás, annak ellenére, hogy nem tudjuk, mit hoz a jövő. Még így is, a jövővel kapcsolatos bizonytalanság időnként ellentmondásos érzéseket szülhet, a reményteljes bizalomtól az aggodalomig, a derűlátástól a szorongásig, a szilárd meggyőződéstől a tétovázásig és a kétségekig. Gyakran találkozunk olyan emberekkel, akik csüggedtek, pesszimisták és cinikusak a jövőt illetően, mintha semmi sem hozhatna számukra boldogságot. Legyen a jubileum mindannyiunk számára lehetőség arra, hogy megújuljunk a reményben.”

A hierarcha a Szentatya szavaival indította útra az egyházmegyét, mint a remény zarándokait, akik hosszú menetben a római katolikus templomból indultak el a görögkatolikus Szent Miklós-székesegyház felé. A processzió élén a tömjénező után egy régi körmeneti kereszt mutatta az utat, a székesegyház két mellékoltárának ikonjai, egy Szent Miklós-ikon és a pócsi könnyező ikon másolta, valamint az evangéliumos könyv. Ezeket a helynök atyák vitték: Szabó Tamás pasztorális helynök, dr. Gánicz Endre főhelynök, Horváth Tamás bírósági helynök és Halinda Gyula ökonómus atyák. Ábel püspök atyát és asszisztenciáját az egyházmegye csaknem valamennyi papja követte a hívekkel együtt, akik az egyes parókiákat is képviselték. A székesegyház bejáratánál újabb imák kíséretében a körmeneti kereszttel Ábel atya megnyitotta a székesegyház kapuját, egyben a jubileumi szentévet a Nyíregyházi Egyházmegye számára. A templomban kezdetét vette egy vízszentelési szertartás, melyet a főpásztor végzett. Az ezt követő Szent Liturgia abból a szempontból is különleges volt, hogy ennyi sok paptestvérrel együtt Ábel atya püspökké szentelése óta nem celebrált liturgiát. A paptestvérek a székesegyházról készített kiadványt vihették magukkal ajándékba, s az üzenetet, melyről Ferenc pápa szavai nyomán Ábel püspök is beszélt: 2025 – a remény éve.