A szokásosnál is nagyobb közfigyelmet kapott egy olyan erdőrészlet kivágása nemrégiben, mely kifejezetten szem előtt van, a Hármasdomb környékén. A Sóstói-erdőért aggódók hozzánk érkezett jelzései mentén megkérdeztük a város „tüdejét” kezelő céget. A Nyírerdő Zrt.-től alább érkezett, komplett vendégsorokból kiderül, náluk is a tölgyes a cél, az is, mi mindentől kell védeni a fiatal fákat, s az is, hogy a kitermelésnél, mikor, milyen eljárást használnak, s miért. Valamint, hogy nemsokára újra lehet velük együtt ültetni – és akár személyesen is kérdezni tőlük.

Átmeneti időszakát éli a Sóstói-erdő. Elmúltak a forró nyári napok, és bár a november is tartogat néhány napsütéses órát, az erdő már az őszre készül. A költöző madarak nagy része úton van, a denevérek lassan elfoglalják telelőodúikat, a fák levelei egyre jobban színesednek, az erdei sétányokon lehullott makk roppan lábunk alatt... A NYÍRERDÕ Zrt. Nyíregyházi Erdészeténél is átmeneti időszak a mostani: a vegetációs időszak erdőápolási munkái véget értek, az őszi fakitermelési munkák is befejeződtek.

Őszi erdőfelújítás

Ilyenkor van idő felkészülni az ősz végi komolyabb feladatokra: erdőfelújításra, erdővédelmi kerítések építésére, meglévő fiatal erdősítések pótlására. Nem könnyű feladat ez! Egy erdőrészlet véghasználata néhány hét alatt lezajlik, a faanyag leszállítása sem vesz igénybe többet. Az erdőfelújítás ezzel szemben többéves, akár évtizedes munka, az erdőnevelés pedig egy tölgyes esetében száz évig is eltarthat. Pontosan meg kell tervezni a kivitelezés minden egyes részletét, hiszen egy esetlegesen elkövetett szakmai hiba néha csak évek múltán derül ki, és lehet, hogy már nem javítható!

Vágástakarítás

– Az idén ősszel fakitermeléssel érintett erdőrészletekben jelenleg az úgynevezett vágástakarítás zajlik. A talaj előkészítését akadályozó ágakat, ágdarabokat a lakosság szervezett formában összegyűjti, a még ott maradó vékony ágvégeket egy erdészeti szárzúzó traktorral aprítjuk majd össze. Ezután a földben lévő tuskók kiemelése, majd szántás következik. Felmerülhet a kérdés az erdőjáróban, hogy szükséges-e ilyen  beavatkozás az erdő életében?

Van, ahol nem lehet

A Sóstói-erdő több erdőrészletében folyik „ter­mé­szetközelibb”, talajkímélő módszerekkel erdőfelújítás, a most kitermelt erdőrészletnél sajnos erre nem volt lehetőség. A második lombkoronaszintben és a cserjeszintben lévő idegenhonos fafajok jelenléte nem engedi ezt meg. Ha a kései meggy, nyugati ostorfa, zöld juhar tuskói a földben maradnának, a gyorsan felnövő sarjaik elölnék a kocsányos tölgy és a többi őshonos fafaj csemetéit.

A kocsányos tölgy maradjon a fő fafaj!

– Éppen ezért a Hortobágyi Nemzeti Park szakembereinek hozzájárulásával, egyeztetve a nyíregyházi zöld civil szervezetekkel, ezen a területen szántással fogjuk az elültetett tölgyfacsemeték kezdeti éveit megsegíteni. Hiszen a Sóstói-erdő döntő többségében kocsányos tölgyes állománya és a Natura 2000 oltalom miatti előírások itt megegyeznek az erdészek elképzelésével: az erdőfelújítás fő fafaja ezután is a kocsányos tölgy lesz. Igaz, hogy őshonos fáink közül ez az egyik leglassabban növekedő fafaj, de ökológiai szerepe, az alföldi körülményekhez történő alkalmazkodása, és nem utolsósorban gazdasági jelentősége miatt megéri a vele való fáradozás. Mert hát a kis fácskákat nem szabad magukra hagyni!

A víz és a „konkurencia”

– Az erdőgazdálkodásban alkalmazott kisméretű facsemete elültetése egy jól begyakorlott ültetőpárosnak egy percét sem veszi igénybe, a neheze viszont ezután jön. Éveken keresztül kaszálás, kapálás, a sorközök tisztán tartása. A cél nem a gyomok teljes elpusztítása – hiszen nem kiskertről beszélünk –, csupán az, hogy a mostanában egyre rendszertelenebb tavaszi-nyári csapadék minden cseppje hasznosuljon. A mostani erdőfelújítás helyén, a hár­masdombi nyiladékon a talajvízszint átlagosan 2-3 méter mélyen van. Addig, amíg egy tölgycsemete gyökerével ezt a mélységet eléri, csak a „felülről jövő öntözésre” számíthat. Viszont, ha a kitartó munka eredményeként elér egy bizonyos magasságot – úgy másfél-két métert –, akkor már oly mértékben leárnyalja maga alatt a talajt, hogy a gyomok nem jelentenek többé konkurenciát, és az erdőfelújítás már megállhat a saját lábán...

Kártékonyan csemegéző vad

– De nemcsak az aszály, az idegenhonos fafajok és a lágyszárú versenytársak nehezítik meg egy fiatal tölgyes életét. Mivel rügyei, friss hajtásai elsőrangú csemegeként szolgálnak az erdő „nagyvadjának”, az őznek, így a csemeték ültetését megelőzi az erdővédelmi kerítés építése. Meglepődve tapasztalhatjuk, hogy akár még egy erdőjárók által gyakran látogatott helyen is reggelre a csemetesorok között őznyomok tarkítják a talajt, esetleg a friss havat. Mennyiségileg ugyan nem okoznak nagy kárt, hiszen „csak” a csúcsrügyet szokták lecsípni, de képesek igazi bonsaiokat nevelni az elültetett tölgyekből! Persze minden kerítés annyira erős, mint a leggyengébb pontja, ezért külön figyelmet kell fordítani az állandó ellenőrzésre és karbantartásra: egy leszakadó ág által megrongált kerítésen beszökő őzek néhány hidegebb téli napon akár egy egész év növekményét vissza tudják vetni!

Egyetértésben az erdőhasználókkal

– Sok természetjáró, baráti társaság, civil szervezet kereste már meg a Nyíregyházi Erdészetet azzal, hogy szívesen segítenének facsemete-ültetésben. Örömmel fogadjuk az ilyen érdeklődést, mert ez is jól bizonyítja, hogy a Sóstói-erdő nemcsak nekünk, erdészeknek szívügyünk, de ugyanannyira fontos a város lakosságának is. Éppen ezért tavaly is szerveztünk több önkéntes ültetési akciót, bárki részt vehetett az aktuális erdõfelújítási munkában. A nagy sikerre való tekintettel – még Budapestről, illetve a Felvidékről is kerestek minket érdeklõdõk –, idén tavasszal is hasonló programot terveztünk, sajnos azonban a kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel el kellett halasztanunk. Egészen mostanáig. Az egészségügyi előírások betartásával ugyanis ismét szeretnénk lehetőséget biztosítani az erdőszerető városlakóknak, hogy aktív kikapcsolódásként ültessenek velünk együtt néhány facsemetét!

Nyitottság a válaszokra

– Itt arra is van lehetőség, hogy a Sóstói-erdőben folyó egyéb munkákról is tájékozódjanak. Akár az elmúlt időszakban megfogalmazott aggodalmaskodó észrevételek kapcsán is válaszokat kapjanak az eddig elvégzett feladatokról, illetve a hosszú távú erdőkezelési koncepcióról. Itt mindenki számára nyilvánvalóvá válhat, hogy elkötelezettek vagyunk a homoki tölgyesek megőrzésében. A csatlakozók az erdészet által folytatott dendrológiai kísérletbe is bepillantást nyerhetnek: a tavaly elültetett szürke tölgyek (a kocsányos tölgy szárazságtűrőbb, délkelet- európai rokona) fejlődését nézhetik meg! Az esemény helyszínéről és időpontjáról később adunk tájékoztatást.