Az áldozathozatal és az elfogadás, az átok, és annak feloldása a Szépség és a Szörnyeteg fő eleme a nyíregyházi előadásnak is, melyet Halasi Dániel rendezett. A színes, zenés, igencsak karakteres figurákkal és jellemekkel előrukkoló előadás bemutatója pénteken lesz a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán. A címszereplő Kiss Eszter Júlia és Gulácsi Tamás.

Michac Gábor díszlet- és jelmeztervező a rokokó korban hagyta a Szépség és a Szörnyeteg jelmezeit, a díszlet és a látvány minimális és modern. Nem használják a forgószínpadot, egy lépcsőrendszer jelzi a helyszíneket, egy maréknyi földdel. A zene is ezt a kettősséget hordozza, Csernák Samu muzsikájának klasszikus a hangszerelése, de modern hangszerek is megszólalnak benne.

„Amiről nekünk szól ez a történet, és ez a mese legfőbb mondanivalója, és ez minden feldolgozásban így van, hiszen ezt kutatja mindegyik különböző módon, hogy ami elromlik, megjavítható. Ami csúnya, megszépíthető, és hogy ezek a külsőségek nem feltétlenül számítanak, hanem érdemes igazából áldozatokat hozni azért, hogy valami beteljesüljön, amire nagyon vágyunk”

– fogalmazott a mese kapcsán a rendező, Halasi Dániel. Kockás ing, pulcsi és farmer, figyelő szempárok jelentek meg január 8-án, az olvasópróbán. Eltelt öt hét, és elkészültek a csodás jelmezek, megszülettek a karakterek, a kacagás és visítás hangja, helyükre kerültek a poénok. Felvillant a fény, a színek, a Nyíregyházára komponált zene. Szóval a színház csodája, mely hosszú-hosszú évek után is elringatja a nézőt. És csak szurkolni lehet, hogy rabul ejti a gyerekközönséget is, hiszen elsősorban nekik készítették az előadást.

„Ami a legnehezebb feladat, az, hogy van egy jó nagy maszkom. Szerintem a nézők nagy részében is az az egyik kérdés, hogyan leszek én szörnyeteg. A rajzfilmek, filmek forgatásán vannak olyan eszközök, amikkel mi nem rendelkezünk, de van egy jó nagy maszkom, ami a mimikának egy jó nagy részét leveszi. Ez elég nehéz feladat volt, hogy a testemmel, a lelkemmel, a gondolataimmal ugyanazt tudjam kifejezni. Nem segít tehát az arcom, a szemem sem annyira, mert az is ki van takarva, illetve a hangomat is el kell változtatni”

– mondta Gulácsi Tamás. Persze, hogy lekerül az átok szőtte jelmez, és kivirít a vörös rózsa is.

„Pont arra tanít ez a mese, hogy nem ennyire fekete-fehér a valóság. A szörnyetegben is meg lehet találni a szépséget, és a szépség is tud fröcsögni, ha indulatos, és hogy árnyaltabb ennél ez a kép. Ha erre időt adunk, és kíváncsiak vagyunk a másikra, a megismerés által megtörténhet a szerelem. Teljesen mindegy, hogy kívül milyen a másik”

– fogalmazott a rendező. A hol volt, hol nem volt mesében a szerelmesek kiállják a próbát. A jó elnyeri méltó jutalmát. Nem véletlenül hódította meg a történet a színházi és musical színpadokat, a filmstúdiókat.

„Ugye, itt egy átokról van szó. Megátkozzák a herceget. Azt tudjuk, hogy az emberek nagy részének a szeme az elsődleges érzékszerve. Ha nagy Buddhák vagyunk, akkor is a látvány az, ami benyomást tesz ránk. A szörnyetegnek ez az egyik handicapje, hogy csúnya. Ezzel és a múltjával is meg kell küzdenie. Azért is kapja ezt a külsőt, hogy befelé forduljon, és hogy megdolgozza a saját lelkét”

– mesélte a figuráról Gulácsi Tamás, a szörnyeteget alakító színész. A mese arra tanít – fogalmaz a rendező –, hogy higgyünk a csodákban, és a látszat az csalóka. Halasi Dániel társulatának tagja Kiss Eszter Júlia, Gulácsi Tamás, Urmai Gábor, Bach Zsófia, Jenei Judit és Kovács Balázs. A bemutató február 9-én lesz a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán.