A világ egyik, ha nem a leghíresebb terepfutó versenye. Már ahhoz is komoly teljesítmény és eredmény kell, hogy valaki egyáltalán nevezhessen. Akinek pedig sikerül rajthoz állnia, alaposan meg kell küzdenie, ha látni akarja a célt is. Idén több mint hétszázan adták fel...

De ne szaladjunk ennyire előre. A nyíregyházi Belus Tamás második alkalommal indulhatott az UTMB-n. Tavaly a 69. lett, idén viszont sokkal erősebb mezőny jött össze. 

- A táv a tavalyi 121km-ről 145-re nőtt, a pozitív szintemelkedés is 7000 méterről több mint 9000 méterre változott. Mintha fel kellene futni a tengerparttól az Everestre. Az olaszországi Courmayeurből rajtoltunk szerda hajnal 4-kor 100 ország közel 1800 terepultrásával együtt, köztük 11 magyar honfitársammal és nekivágtunk a Mont Blanc tömb összesen 9 hegyének - mondta a nyíregyházi sportoló. 

És ettől kezdve 26 órán keresztül a futásé volt a főszerep. 

- A verseny első 80 km-e remekül sikerült, a kezdeti 150. helyezésről fokozatosan az 50. helyig küzdöttem fel magam. Ezután viszont a számomra szokatlanul technikás, köves és hosszú lejtmenetek, és az előző napi esőkben felázott talaj alaposan kikezdte a talpamat, úgyhogy 15 óra futás után már csak nehézségek árán tudtam egyáltalán folytatni a versenyt. Hogy kíméljem a sarkam-talpam, próbáltam máshogy talajt fogni a lejtmenetekben, emiatt viszont a combjaim kaptak extra terhelést. A feladás persze szóba sem jöhetett, így lassabban bár a tervezettnél, de sikerült eljutnom a franciaországi Chamonix-ban lévő célba. Végül a 70. helyezést sikerült elérnem, a célba érő 5 magyar futó közül én lettem idén a leggyorsabb - mondta Belus Tamás. 

A frissítőpontokon a szülők várták, és igazi csapatként dolgoztak együtt, mindenben segítették Tamást, aki már a jövőt tervezi. Októberben újabb verseny, jövőre pedig az Isztrián indul egy méghosszabb távon. Majd ősszel ismét  - immár harmadszor - szeretné meghódítani a Mont Blanc hegyeit.