Tizennegyedik alkalommal rendezték a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karán a Nemzetközi Nyíregyházi Doktorandusz és Posztdoktori Konferenciát, melyen többek között a hazai doktori képzés rendszeréről, minőségbiztosítási kérdésekről és kihívásokról, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetségét érintő aktualitásokról volt szó. A három nyíregyházi egyetem doktorjelöltjeinek 137 előadása hangzott el a konferencián.

Társadalom – és egészségtudományi, bölcsészet és hittudományi, valamint neveléstudományi és interdiszciplináris szekciókban szervezték a nemzetközi konferenciát. Személyes, online, valamint vegyes megjelenéssel vettek részt az előadók és mentorok, akiket a társintézmények képviselői, és a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke mellett az Egészségtudományi kar dékánja is köszöntött. Hallgatóival a tanári pálya kérdéseiről, a tanulási folyamatokól, a képzési időről, motivációs jellemzőkről, vagy az egyetemi oktató presztizséről váltanak szót azon a kurzuson, melyet ő vezet. 

„Különös szerepe van a konferenciák között PhD konferenciának, hiszen ahova elmegyünk, sokféle helyről, sok pozícióban lévő, sokfajta tudással, élettapasztalattal bíró emberrel hasonlíthatjuk össze magunkat. A PhD konferencia az a hely, ahol meg tudjuk ítélni magunkat a hasonló státuszban lévőkhöz képest. Hol tartunk előadói készségben, kutatói motivációban, hol tartunk abban a támogatási folyamatban, amelyet a témavezetőktől kapunk. Ezért a mai nap azon túl, hogy bemutathatja mindenki az előadását, alkalmat ad arra is, hogy szembesüljön pályája jelen szakaszával, ahol most éppen tart.” – fogalmazott köszöntőjében Dr. habil Móré Mariann, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karának dékánja.

A konferencián 19 szekcióban, 137 előadás hangzott el. Egy bizalmatlan kapcsolat, az iskolai zaklatásellenes prevenció helyzete, vagy a divatipar környezeti hatásai, a netgenerációk kultúrafogyasztása, a fizikai inaktivitás összefüggései, az isteni előretudás, és az emberi szabad akarat is a témák között szerepelt. Emellett szó volt a coaching alkalmazásáról, gyógytornáról, kiégésről és allergénekről, csecsemőkről és idősekről, munkaerőpiacról és környezettudatosságról. Nyíregyháza történész alpolgármestere emlékezett vissza saját tudományos pályafutására. Úgy véli, minden kutatás annyit ér, amennyi eredmény bekerül a köztudatba, hiszen a tudomány szoros kapcsolatban kell legyen az élő társadalommal, és meg kell mutassa a kiutat a különféle problémákból.

„Örülök annak, hogy ilyen sokrétű a kutatás, amit Önök folytatnak, és felhívom a figyelmüket arra – ha már ezt a szakmát választották, és a tudományos pályára lépnek -, hogy a felelőségük mindig  megmarad, és persze a csúcs felé törés egyre nagyobb felelősséget ró az emberre akár az oktatásban, akár a publikációban, mivel ténylegesen azok a témák, melyek elhangzanak, melyekről kutatások folynak a mélyben, az ember egyszerű halandóként nem is tud, mégis a jövő társadalma, a jövő Nyíregyházája számára alapvetően fontos problémákat kezelnek." – mondta Dr. Ulrich Attila alpolgármester.

Minden tudományos dolgozat kritikája a fejlődést szolgálja – hangzott el a konferencián. Magyarországon jelenleg több, mint 10 ezren vesznek részt a doktori képzésben, mely folyamatosan kihívás előtt áll.  A Doktoranduszok Országos Szövetsége amellett érvel, hogy emeljék az állami ösztöndíjak összegét, de az érdekképviselet kezdeményezi a nyugdíjjogosultság és a hitelképesség lehetőségének megteremtését is.