A foglalkoztatás bővítése mellett hangsúlyosan megjelent a befektetésösztönzés is a vármegyei paktum szerdai rendezvényen. A vármegyeházán tartott szakmai konferencián elhangzott, bár a program eredeti célja a munkanélküliség és a munkaerőhiány csökkentése, önként vállalták benne a gazdaságfejlesztés vármegyei koordinációját. Sőt, elkészült a helyi termék- és szolgáltatásfejlesztés stratégia is.

Helyi termékek és szolgáltatások

Igazi ételkülönlegességek is helyet kaptak a vármegyei paktumos konferencián. A „minden, ami Szatmár-Bereg” kínálata csak egy része annak a helyi termék- és szolgáltatásfejlesztés stratégiájának, mely a vármegyei önkormányzat és kormányhivatal által közösen megvalósított program új eleme.

Nőtt az ipar és a GDP

A november 30-ig futó projekt alapvető célja a hátrányos helyzetűek foglalkoztatottságának növelése, a vállalkozások versenyképességének erősítése. Köszöntőjében Seszták Oszkár közgyűlési elnök kiemelte, az elmúlt 12 évben számokkal mérhetően is sokat fejlődtek, hiszen a vármegye ipari kibocsátása a négyszeresére nőtt, a GDP-je pedig a duplájára.

4500 álláskeresőnek tudtak munkát adni

– Ennek talán egy kis építőköve volt ez a megyei paktum is, hiszen kollégáimmal, paktumirodavezetőasszonnyal, illetve konzorciumi partnerünkkel, főispán úrral, osztályvezető úrral nagyon komoly munkát végeztünk az elmúlt években, hiszen 4500 álláskeresőnek tudtunk munkát adni ennek a programnak a keretében – fogalmazott Seszták Oszkár.

Kedvező vármegyei trend

Ebben az adatban pedig még nincsenek is benne a vármegyei kormányhivatal egyéb munkaügyi programjai. Ezek összessége pedig hozzájárult ahhoz, hogy jóval kedvezőbbek a munkaügyi adatok, mint egy évtizeddel korábban. Igaz, hogy a foglalkoztatási ráta még az országos alatt van, míg a munkanélküliségi az országos arányszámok felett, de a trend kedvező.

Csökkenő közfoglalkoztatás, kevesebb álláskereső

A helyzetképet ismertető Román István főispán arról is beszélt, az összességében értéket teremtő és sokaknak lehetőséget biztosító közfoglalkoztatás részesedése is egyre csökken, a 38 ezer helyett ma már csak 17 ezren élnek a lehetőséggel, s a korábbi 67 ezerrel szemben vármegyei szinten 24 ezren keresnek munkát.

Van munkaerőtartalék, de szükségesek a fejlesztések

Ezzel együtt a munkaerőtartalék még jelentős a térségben, de a kétharmaduk szakképzettségi problémákkal küzd. – Fejleszteni kell a szakképzést, fejleszteni kell a felsőoktatást hozzá. A foglalkoztatási lehetőségeket is javítani, erősíteni kell, méghozzá azáltal, hogy az a munkaerő, ami a megyében rendelkezésre áll, az még inkább képes és alkalmas legyen arra, hogy magas színvonalú feladatokat is képes legyen ellátni. S mindennek az eredményeképpen, ha ez megvalósul, a komplex gazdaságfejlesztés azzal fog járni, hogy az általános jólétet is képes emelni – mondta Román István főispán.

Fontos a vármegyék együttműködése a zónában

Ugyanezt a célt segíti a kormányzat azzal, hogy létrehozta az Észak-Kelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónát, melynek kormánybiztosa dr. Szabó Tünde. Nyíregyháza országgyűlési képviselője a konferencián kifejtette, fontos a zónát alkotó hat vármegye együttműködése, melyben óriási tartalékok vannak.

Cél a keleti térség fejlesztése

Mint fogalmazott, most a központi szándék a még sok szempontból mindig elmaradottnak számító térségünk kiemelt fejlesztése, melyben Szabolcs-Szatmár-Bereg is kiemelt hangsúlyt kap. – Tudjuk, az év elején milyen tervek hangzottak el: ha bármilyen támogatás érkezik hazánkba, elsődleges prioritást kap az Észak-Kelet-Magyarországi Zóna, azaz a Nyíregyháza, Debrecen és Miskolc háromszög területe – hangsúlyozta a kormánybiztos.

Folytatni szeretnék

Ami pedig a vármegyei paktumot illeti: rengeteg kisebb-nagyobb rendezvény, workshop segítette a közös gondolkodást, és a célok meghatározását. S bár hivatalosan a projekt zárul november végén, kész vannak a tervek arra, hogy a következő hét évben is folytassák Paktum Plusz programként, szintén a kormányhivatallal karöltve.