Ugyan elsődlegesen minden figyelmet a járvány kezelése kötött le, de ebben a nehéz évben is van miről számot adni, ezért is készült el egy polgármesteri beszámoló – nyilatkozta szerkesztőségünknek dr. Kovács Ferenc. A városvezető hozzátette: érdemes tudni minden nyíregyházinak a benne lévő tényekről, hiszen mindannyian büszkék lehetünk rájuk. A kiadvány a napokban kerül a postaládákba, s ebből kiindulva kértünk egy év végi beszélgetést a polgármestertől, érintve néhány fontosabb területet.

A járványidőszakot végigkíséri a társadalmi összefogás, ami nem ismeretlen, hiszen már az első ciklus legelején, 2011-ben, a nagy belvíz idején megmutatkozott hasonló – kezdte a beszélgetést. – Abban a nagyon nehéz pénzügyi helyzetben, amikor szinte nem is volt más lehetőség, a kezdeményezésemre azelőtt hihetetlennek tűnő összefogás bontakozott ki, talán innen eredeztethető az idei. Cégek, vállalkozások, civilek segítenek eszközökkel és pénzadományokkal, de a legfontosabb talán a gesztus és a gondolkodásmód, az a mentalitás, ami emögött van.

Csapatmunka a döntések mögött

Dr. Kovács Ferenc hangsúlyozta: az önkormányzati rendszer stabil gazdasági háttérrel rendelkezik. Bár pénzügyileg nem voltak kedvező irányúak a változások a világjárvány miatt, biztonsággal, a költségeket vállalva lehetett végigvinni 2020-at. Ennek az alapja, hogy 2013-tól a városnak nem volt veszteséges a költségvetése. – Most is folyamatosan működik az általunk létrehozott, az aljegyző által irányított helyi operatív munkacsoport, mely az azonnali, arányos és szükséges intézkedések meghozatalában nagy szerepet játszott, egyeztetve mindig a Polgármesteri Hivatal, a városi cégek, intézmények szakembereivel. Ez a csapatmunka, s a sokszor hétvégi közös elemzések is ott vannak a polgármesteri döntések mögött. Bár a közgyűlés és a közgyűlési bizottságok az év több hónapjában a veszélyhelyzetben nem működtek, de a döntés­előkészítési háttérfolyamatok ugyanúgy zajlottak. És természetesen rendben működik a szociális ellátórendszer is, nincs különbség a tavalyihoz képest.

Cél a befektetésösztönzés

A polgármester arra is kitért, minden ciklusnak vannak megfogalmazott prioritásai. Az elmúlt időszakban az intézmények felújítása és az infrastruktúrafejlesztés volt az elsődleges, amik tovább folytatódnak, a mostaninak pedig a gazdaságfejlesztés, befektetésösztönzés, munkahelyteremtés. – Mivel 2010 előtt a gazdasági szférában dolgoztam, eleve ezzel szerettem volna kezdeni, de ehhez meg kellett teremteni a feltételeket. Három fontos adottság hiányzott még, amiket mostanra sikerül pótolni, ledolgozva a hátrányokat. Egyrészt a humánerőforrás-háttér, ami már adott: az Ipari Park Nonprofit Kft. egy olyan szervezet, ami tudja menedzselni a vállalkozásokkal a kapcsolattartást, s méltó elhelyezést kapott a Tiszavasvári úton a Technológiai Transzfer Központban, a korábbi laktanya volt parancsnoki épületében. A másik a befektetési terület: annak idején, 2010 előtt egy pesti cégnek adták oda az összes opciós jogot az akkori ipari park bővítésére, ez most jár le. Emellett a kialakuló Nyugati Ipari Parknál az állami NIPÜF vett 50 hektárt, s ott van hozzá az infrastruktúra is, a víz, szennyvíz, áram. A harmadik feltétel pedig, hogy a mai befektetők már nemcsak területet keresnek, hanem szolgáltatásokat várnak. Ehhez létrehoztuk a Magyar Fejlesztési Bankkal karöltve az 5,5 milliárdos Iparfejlesztési Tőkealapot és az 5 milliárdos Vállalkozásfejlesztési Tőkealapot, utóbbi a már működő, helyi kis- és középvállalkozásoknak lesz segítség a fejlesztésekhez. És kész vannak az előtanulmányok a Városfejlesztési Alaphoz, ami a következő ciklus EU forrásaiból töltődhetne fel.

„Visszavárjuk a fiatalokat”

Most érünk el oda, hogy befektetési érdeklődések is vannak, ami mindig egy hosszú folyamat a letelepülni szándékozók részéről. Az év elején több mint tíz tárgyalást kezdtünk el, de a COVID leállította a folyamatokat. Mindennek az igazi célja – a munkanélküliség csökkentése mellett – a fiatalok minimum 50 éve tartó kivándorlásának megállítása. Van kötődésük Nyíregyházához, de nem tudtak visszajönni, így olyan munkahelyek kellenek, hogy perspektívát lássanak a hazatelepülésben.

Tudatos tervezés az útfejlesztésben

Dr. Kovács Ferenc részletesen kitért a közlekedés fejlesztésének hátterére, melynek az idén is voltak látványos jelei. – Ezt több területen indítottuk el annak idején. Folyamatos feladat a földutak aszfaltozása, amit a lehetőségeket jól kihasználva végzünk 2013-tól, de ne feledjük, az első ciklusban még a nagykörúton belül is volt hét földút, plusz az Univerzum melletti gidres-gödrös parkoló... A kormányzattól most újabb ötmilliárd forintot kaptunk az előrelépéshez, ám ez egy tudatosan tervezett folyamat eredménye és nagyon tanulságos. 2013-tól, mióta a csődhelyzettől megszabadultunk, nemcsak utakat építettünk, hanem befektetés a jövőbe címszóval minden évben rendeltünk kiviteli terveket úgy, hogy a megépítésre nem volt pénz. A tartalékból áldoztunk több tízmillió forintokat erre. Az idő igazolta a stratégiánkat, nem EU-s, hanem kormányzati forrásból kaptunk már erre korábban 2, illetve 1 milliárdos támogatást. Most pedig azt mondhattam a kormánynak: mi megtettük a magunkét, 5 milliárd forintra, 47 útra van konkrétan kiviteli tervünk... Ám a fejlesztésnek vannak előfeltételei, amihez a lakosság együttműködése is kell, a szabályozási szélességhez szükséges területek ingyenes átadása, úgy, mint az minden nagyvárosban történik.

15 új csomópont

A másik a csomópontok kérdése, melyek balesetveszélyesek voltak és lassították a közlekedést. Az elmúlt években 13 új körforgalmat építettünk, s tegyük még hozzá a Szegfű utcai szűkület megoldását a négysávossá bővítéssel és a Mező utcai kereszteződés átalakítását. E téren már látszik az alagút vége, de folytatjuk: jövőre a Hímesnél, a Stadion utca–Kótaji út kereszteződésében és a Kállói út–Tünde utcánál épül körforgalom, ez is lényeges előrelépés lesz.

A két új örökösföldi körforgalom légifelvételén jól érzékelhető a fontosságuk

Nagykörút, Tokaji út, körgyűrű

És ne feledkezzünk meg az óriási beruházásokról. Az egyik a nagykörút bezárása, amit évtizedekig ígérgettek. Hat éve kezdtük a folyamatot, hogy a Vasútállomástól a felüljáróig négysávos legyen a szakasz. Mivel egy része a MÁV-é volt a területnek, először meg kellett szerezni az önkormányzatnak, s úgy készültek el a kiviteli tervek, hogy legyen gyalog- és kerékpárút is ezen a közel másfél kilométeren. Óriási program. A másik hasonló, a Tokaji úti felüljáró, amit korábban mindig, mindenki megígért, de nem csináltak semmit. Eddig azt tudtuk elérni, hogy jövőre kész lesznek a kiviteli tervek, de mi már aluljárót tervezünk. Erre már akkor is gondoltunk, amikor évekkel ezelőtt a Nyíregyháza–Tokaj kerékpárutat építettük... A Tiszavasvári úti felüljáró felújítása is indul 2021-ben. Ez egy kétéves ügy, az akkori statikai vizsgálat következménye, hogy a tartópilléreket is cserélni kell és figyelembe venni a későbbi vasútfejlesztés szempontjait. Így drágább lesz és tovább tart, de a kormányzat biztosítja a másfél milliárdos forrást. Egy fontos kérésünk volt, a jobb oldalon legyen kibővítve, hogy elkészüljön a gyalogos mellett a kerékpáros átvezetés is, a LEGO-ig tartó szakaszt a városival összekötve. A következő nagy tervünk a körgyűrű bezárása. Mivel elkészült a nyugati elkerülő, már csak az északi szakasz nagyjából 16 kilométere hiányzik. Ez több szempontból is kiemelt fontosságú: az agglomeráció megközelíthetősége, a gazdaságfejlesztés és a turizmus miatt, hiszen biztosíthatná, könnyíthetné egy részen a Sóstó felé irányuló forgalom számára a parkolást. Itt a tervezés közeli elindítása a cél.

Valódi zöld lépések

A polgármestert a zöld programról is kérdeztük, hiszen a fásítás szinte hetente szerepelt a hírekben. – Mikor az első ciklus elején, 2011-ben Sóstón a platánsort ültettük, én vettem az első fát, majd jöttek a vállalkozók, nem is jutott mindenkinek. Az évekkel ezelőtt indított átfogó, szisztematikus polgármesteri program már nemcsak fákban, hanem fasorokban gondolkodik, minden utcában odaillőt tervezve, az egész várost egységnek tekintve. Az egészségesebb, élhetőbb város megteremtéséhez szervesen hozzátartozik, hogy beszereztünk 41 gázüzemű buszt, a szennyezéskibocsátásuk jóval kisebb, mint a dízelüzeműekének. S ha már energetikai hatékonyság: a rengeteg felújított intézmény is részt vesz a környezetszennyezés csökkentésében, köztük az óvodák, bölcsődék, iskolák.

Elismerések: az elvégzett munka eredményei

A Kállay-ház a páratlan gyűjtemény méltó elhelyezésén túl várostörténeti kiállításnak is helyt ad

A Kulturális Negyed fejlesztésénél pedig összekapcsolódik az épített és természeti környezet együttes megóvása, átgondolása, fejlesztése. Az utak, járdák felújításával igazi rekreációs övezet jött létre a Benczúr és Bessenyei téren, melynek idei ékköve a Kállay-ház, s nemsokára elkészül a szomszédjában a Szindbád is. Ez két újabb kulturális-turisztikai vonzerő. S ha már idegenforgalom: az, hogy az Év Marketing Fővárosa és az Év Turisztikai Városa lettünk, ebben a nehéz esztendőben is megmutatta a város adottságainak erejét és az elmúlt évek munkájának eredményét. Az első tíz hónap statisztikái alapján nálunk a vendégéjszakák számának visszaesése az országos adatnak csak egynegyede... Óriási eredmény, hogy az állatparkban idén is közel 400 000 látogatót fogadtak, úgy, hogy több hónapig zárva volt. Felértékelődik ugyanakkor az idén fél évszázados Sóstói Múzeumfalu jelentősége, ahol nagy területen, sok ember elfér. Azért is újítottuk fel mostanra, hogy színes programokat lehessen szervezni, ami szintén növelheti a vendégéjszakák számát, csakúgy, mint a két, nemrégiben átadott szálloda: a Pangea és a Hunguest Hotel.

Sportfejlesztések a városlakókért

A sportfejlesztések több oldalt is kaptak a 2020-as Polgármesteri beszámolóban. – Ezt is 2011-ben kezdtük, az akkor megfogalmazott sportkoncepció folyamatos megvalósítása zajlik, melynek lényeges eleme a szabadidősport és diáksport kiemelése, infrastrukturális fejlesztésekkel. A meglévő 18 kondiparkhoz idén elkészült 4, plusz jövőre épül még 5, így összesen 27 lesz, ezek egy része iskolák közelében van. Népszerű az idősek közt is, s érezhető, hogy sokkal többen mozognak, mint tíz éve – ez a Bujtosi Városligetre is igaz, amit az elmúlt évekre sikerült szépen rendbe tennünk.

A régi álom megvalósulását, a Városi Uszodát a pandémiás rendelkezések miatt egyelőre csak a sportolók tesztelhetik

A Városi Uszoda – a jégpálya mellett – szintén több évtizedes álom megvalósulását jelentette. Sajnos, a veszélyhelyzet miatt igazából át se tudtuk adni, pedig kétszer készültünk rá. A sportolók, gyerekek viszont tudják már használni, s reméljük, a járványügyi szabályok lehetővé teszik, hogy tavasszal megnyitható legyen a nagyközönség számára is. Az Atlétikai Centrum óriási beruházása pedig a végéhez közeledik. Aki emlékszik még, mi volt ott a hajdani NYVSC telepen, most ajánlom, menjen arra, mert már nagyon látványos a beruházás. Egyébként ott is lesz rekortán futópálya a szabadidősporthoz, de alapvetően a versenysport, s főként az atlétika szentélyének készül, mely nemzetközi versenyeket is lebonyolíthat, s az épülő sporthotellel edzőtáboroknak is helyet adhat.

– Év végéhez közeledve a nyíregyháziaknak pedig azt kívánom, hogy megerősödve, jó egészségben, a járvány adta tapasztalatokat, következtetéseket bölcsen megfogalmazva és alkalmazva éljék a következő esztendőt sikerekben, eredményekben.