A villámárvíz egyre inkább részévé válik mindennapjainknak, különösen a nyári időszakokban. Ezek a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékot hozó viharok komoly problémát jelentenek, mivel a csatornarendszerek gyakran nem erre a terhelésre lettek tervezve. Sokszor a szennyvízrendszerbe is beengedik az esővizet, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Krajecz Andrást, a Nyírségvíz Zrt. Csatornázási ágazatának műszaki vezetőjét kérdeztük a problémáról és annak megelőzéséről.

Nyíregyházán a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése a ’60-as évek közepén kezdődött, és azóta is folyamatosan bővül, követve az új lakóparkok és lakónegyedek fejlődését. A rendszert kezdetektől fogva úgy tervezték, hogy megfelelően elvezesse a keletkező szennyvizeket. A szennyvízcsatornák és -átemelők méretezése, valamint a szivattyúk száma is ennek megfelelően lett meghatározva. Csapadékmentes időszakokban a lakosság nem érzékeli a rendszer működését, mivel a szennyvíz zavartalanul jut el a tisztítótelepekre, ahol azt megfelelően kezelik. Emellett az elmúlt évtizedben az önkormányzat több milliárd forintot ruházott be a csapadékvíz elvezetésére. Számos tároló létesült, és a régi csatornák is megújultak, ám mindez nem lehet elegendő a villámárvizek idején.

„Manapság egy-egy zápor alkalmával már 30–50 mm csapadék hullik, ami a múltban, a régi szép időkben, 10-20-30 éve is előfordult. Akkoriban is voltak nagyobb esők, de sokkal kevesebb volt a betonozott és térkövezett felület. Megvoltak azok a lehetőségek, ahol egy nagyobb zápor során a csapadék elszivároghatott a talajba. Mostanra viszont azt látjuk, hogy szinte minden udvaron, minden kapubejáróban csak térkő és beton van. Ahogy növekszik a betonozott és térkövezett terület a városban, egyre nagyobb problémát okoz már egy kisebb volumenű eső is, mivel a talaj egyszerűen nem képes elvezetni a csapadékvizet, így az valahol megjelenik. Ez többnyire az utcákon jelentkezik, illetve sok ingatlantulajdonos, akár szándékosan, akár tudta nélkül, a tetőkről összegyűjtött csapadékvizet az udvarról a szennyvízelvezető hálózatba vezeti”

– mondta el Krajecz András.

A műszaki vezető hozzátette, mikor nagy esőzés van, sajnálatos módon rengeteg csapadékvíz kerül be a szennyvízelvezető rendszerbe, ami a nagy mennyiségű vizet nem vezetheti el hatékonyan, hiszen nem erre tervezték a rendszert. Ennek eredményeképpen a szennyvízzel kevert csapadék valahol megjelenik a rendszeren kívül is, akár 2 km távolságra attól, ahol bekerült. Ez bosszantó problémát jelent a felhasználók számára, akik szembesülnek a csatornából kiáramló szennyeződésekkel és vízzel.

„Sajnos nagyon sokan vannak, akik szándékosan vagy tudtukon kívül engedik be a csapadékvizet a szennyvízhálózatba. Nyíregyházán közel nyolcszáz kilométer csapadék- és szennyvízhálózat található, több ezer vagy akár tízezer szennyvízaknával. Ezekbe a rendszerekbe is bekerülhet a csapadékvíz. Sokan, amikor azt látják, hogy az utcán, a házuk előtt megáll a csapadékvíz, egyszerűen felemelik az aknafedőt, és mint egy kád lefolyója, pillanatok alatt levezetik a vizet. Így a probléma ott megszűnik, de lehet, hogy két utcával arrébb már a csapadékvíz, keveredve a szennyvízzel, a rendszerből egy másik aknafedlapon keresztül kifolyik”

– folytatta a műszaki vezető.

Krajecz András azt javasolja, hogy először is vizsgáljuk meg saját rendszerünket. Fontos, hogy vizuálisan kövessük nyomon, hogy hova folyik a csapadék. Ha látjuk, valószínűleg az adott helyszín helyesen nincs rákötve a szennyvízelvezető rendszerre.

„Ha az ingatlantulajdonos azt látja, hogy az ereszcsatorna a föld alá vezet, még az sem biztos, hogy az a szennyvízhálózatra van kötve. Lehet, hogy a ház építésekor vagy utólag különböző szikkasztó eljárásokat, szikkasztó műtárgyakat vagy rendszereket alakítottak ki, amelyek révén a csapadékvíz szépen elszivárog a talajban. Sajnos sok tulajdonos nincs tisztában azzal, hova kerül a föld alá vezetett ereszcsatorna vize. Gyakran előfordul, hogy a vállalkozó így építette, vagy az előző tulajdonostól így vették a házat. Sokan nem tudják pontosan, hova vezet az ereszcsatornájuk. Mi partnerek vagyunk abban, hogy segítsünk ezt kideríteni. Ha minket megkeresnek, különböző módszerekkel – például füstöléssel vagy festéssel – közösen fel tudjuk deríteni, hova kerül valójában a tetőről összegyűjtött csapadékvíz”

– hangsúlyozta a Nyírségvíz Zrt. Csatornázási ágazatának műszaki vezetője.

A műszaki vezető rámutatott, hogy nem csupán anyagi következményei vannak annak, ha valaki illegálisan csapadékot vezet be a szennyvízelvezető rendszerbe. A lényeg az, hogy meg kell érteniük az embereknek, hogy a megelőzés a kulcs. Ha beengedünk a rendszerbe csapadékot, az nemcsak ránk, hanem akár a két utcával lejjebb lakó barátainkra, ismerőseinkre is hatással lehet. Ez nagy bosszúságot okozhat nekik, és nincs rosszabb annál, mint amikor egy pincét vagy udvart elönt a csapadékkal kevert szennyvíz.