5000 állat, 500 faj, 300 000 négyzetméter. A Nyíregyházi Állatpark Magyarország leglátogatottabb vidéki turisztikai látványossága, ahol az állatok bemutatásán túl legalább ennyire hangsúlyos szerepet kap a fajmegőrzés, az oktatás és a kutatás is. Azt talán kevesen tudják, hogy bizony a Föld legnagyobb erszényes állatának, a vörös óriáskengurunak az európai tenyészprogramját is innen koordinálják, vagyis itt dől el, hogy az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének 300 állatkertje közül többek között melyik vehet részt vörös óriáskenguru szaporításában, és amennyiben sikeres a programja, hová kerülhet át az egyed, biztosítva ezzel a kontinens más pontján is a fajfenntartást.

Az állatkertek szerepe napjainkra nagymértékben átértékelődött. Míg korábban csupán az állatok bemutatása volt a cél a nagyközönségnek, mostanra a modern komoly zoológiai tudással rendelkező kertek fajmegőrzéssel, oktatással és kutatással is foglalkoznak. A Nyíregyházi Állatpark is sok olyan fajt tart és tenyészt, melyeknek egyedeit a vadonban a kipusztulás fenyegeti, így ezek kulcsfontosságúak bizonyos fajok fennmaradásában – tudtuk meg Révészné Petró Zsuzsától, a Nyíregyházi Állatpark osztályvezetőjétől.

A világ egyik legritkább madara itt is megtekinthető

Bali seregély

– Az állatkerti fajmegőrzés egyik ikonikus faja a bali seregély, amely a világ egyik legritkább madara. Élőhelyének pusztítása és az illegális állatkereskedelem miatt a szabad természetben száma kritikusan megfogyatkozott, alig 100 egyedből áll a vadon – Bali szigetén – élő populáció. Az állatkerti fajmegőrzési összefogásnak és tervszerű szaporításnak köszönhetően azonban zárt tartási körülmények között már több mint 2000 egyed él belőle a világ állatkertjeiben – köztük Nyíregyházán is –, és az itt született utódok egy részét visszatelepítik a természetbe. De nemcsak a ritka madarat sikerült tervszerűen szaporítani a Sóstó Zooban, így segítve a kipusztulás szélén élő faj populációit. Az országban először itt született a világ leglassabban szaporodó, fán élő emlősének, a borneói orangutánnak kölyke vagy a legnagyobb szárazföldi emlősnek, az afrikai elefántnak borja, de az állatpark közösségi oldalát követők egy kis indiai orrszarvú világrajövetelét is végigkísérhették egy speciális kamerarendszernek köszönhetően.

12 napos indiai orrszarvú

Borneói orangután

Afrikai elefánt

Fajmegmentési programokban vesznek részt

A Nyíregyházi Állatpark az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA: European Association of Zoos and Aquaria) tagjaként is részt vesz több fajmegmentési programban. Ennek célja egy olyan életképes, megfelelő genetikai változatosságú populáció kialakítása, biztosítása, amely hozzájárul a faj hosszú távú túléléséhez és lehetővé teszi az esetleges későbbi visszaköltöztetést az eredeti természetes élőhelyre. Az eredeti élőhelyükön veszélyeztetett, kipusztulófélben lévő állatfajok, mint például a nyugati síkvidéki gorilla, a jegesmedve vagy a szélesszájú orrszarvú összehangolt tenyésztését ugyanis a vezető állatkertek évtizedek óta sikerrel végzik.

– A szövetségen belül minden tenyészprogramba tartozó fajról állomány törzskönyvet vezetnek az egyes koordinátorai, vagyis ők ismerik az összes egyed genetikai hátterét, melynek alapján a lehető legnagyobb változatosságot fenntartó párosítási döntéseket meg tudják hozni a munkájukat segítő tanácsadó testülettel közösen – magyarázta az osztályvezető, aki hozzátette, a Föld legnagyobb erszényes állatának, a vörös óriáskengurunak az európai tenyészprogramját például 2017 óta a Nyíregyházi Állatpark zoológiai vezetője, Boda Ferenc koordinálja.

Ügyel a genetikai sokféleség megőrzésére

A nyíregyházi koordinátor nyilvántartásában jelenleg közel 60 európai állatkert 300 egyede szerepel, vagyis az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének tagjai ennyi vörös óriáskengurut tartanak. Boda Ferenc munkája során segíti a megfelelő tartási körülmények kialakítását, a helyes takarmányozást, a pároztatás rendszerét, ügyel a genetikai sokféleség megőrzésére, valamint tanácsaival segíti, hogy melyik állatkert melyik egyedet tartsa, és megszabja, hogy melyik egyedet lehet szaporítani magas genetikai értéke miatt, s melyiket nem.

Boda Ferenc

Ingyen kapják meg az egyedeket

Ilyen tenyészprogramba csak a már említett EAZA kertek csatlakozhatnak és a programban részt vevő állatkertek ingyen kapják az egyedeket, viszont a született utódok sorsáról minden esetben az adott faj koordinátora – vörös óriáskenguruk esetében a nyíregyházi Boda Ferenc – dönt, így azt a tartó kert oda továbbítja ingyenesen, ahova õ jelzi.

Ismeri az összpopulációt

– A szövetségen belül jelenleg körülbelül 60 európai állatkert összesen 300 vörös óriáskengurut tart, ami már önmagában is nagy szám – kezdte a beszélgetést a nyíregyházi koordinátor. – Ezeknek az egyedeknek az adatait egy szoftveren keresztül érem el, amit évente legalább kétszer frissítek, hiszen minimum ennyiszer veszem fel a kapcsolatot a különféle európai állatkertekkel és kérem el tőlük az adatokat arról, hogy mennyi hím és mennyi nőstény vörös óriáskenguruval rendelkeznek, történt-e születés vagy netán elhullás. A program tehát összesíti nekem az egyedszámot, és így a populációról kapok egy képet. Ennek köszönhetően meg tudom állapítani, hogy bizonyos állatkertekben milyen mértékű az elöregedettség, számolhatunk-e a beltenyésztettség veszélyével. Az utódok, akikre nem tartanak igényt, hova fognak kerülni vagy szaporíthatóak-e.

Mindezek mellett folyamatosan monitorozom azokat a hímeket és nőstényeket, amelyek magas genetikai értéket képviselnek, és persze megnézem, hogy az adott állatkert az állományát tekintve tud-e tartani tenyészcsapatot. Általában ősszel teszem meg az úgynevezett kiajánlásomat, az összes birtokomban lévő adat alapján eldöntöm, hogy mi legyen az egyes európai állatkertek vörös óriáskenguru populációjának sorsa.

Az európai állomány stabil

Boda Ferenc azt mondja, hogy bár az európai állomány stabil, és a vörös óriáskenguru összességében egy könnyen tartható faj, ennek ellenére, mint minden más állat, nagy odafigyelést igényelnek, amit nem magától értetődően tudnak biztosítani az európai állatkertek. Szükség van fűtött házra, nagy kifutóra, és a kerítés magasságát is egy megadott szabvány szerint biztosítani kell. Jelenleg a szövetség összpopulációjában valamennyivel több nőstény, mint hím szerepel, de ezek olyan genetikai értéket képviselnek, amivel biztosított a vörös óriáskenguru populáció az elkövetkező 15 évre is.