Ez a nap 1975 óta a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet. Ennek alkalmából lépjünk be a Kürt utcai Vikár Sándor Zenei Alapfokú Művészeti Iskola ajtaján, ahol a jövő tehetségeinek képzése mellett a múlt ápolására is figyelnek.
Az iskola folyosóin bandukolva fedezhetjük fel azt az egyedülálló panteont, amelynek az alapjait 1994-ben vetették meg Paganini és Casals bronz domborműveinek a leleplezésével. A „Nyíregyházi Vonós Panteon” ötlete Tóth Nándortól, a zeneiskola Vonós Tanszakának vezetőjétől eredt, aki egy Orr Lajos szobrászművésszel folytatott beszélgetés után döntött úgy, hogy elkészítteti a vonós hangszerek kiválóságainak bronz arcképcsarnokát. A carrarai márványlapokra helyezett domborművek a Művészeti Szakközépiskola képző- és iparművészeti tagozatos végzős diákjainak a vizsgamunkái.

A panteon 1994-től folyamatosan bővült, hivatalosan 2001 novemberében adták át. Az idők folyamán a következő személyek domborműveit helyezték el: Auer Lipót, Giovanni Bottesini, Pablo Casals, Flesch Ká¬oly, Hubay Jenő, Lukács Pál, Yehudi Menuhin, David Ojsztrah, Paganini, Popper Dávid, Rosztropovics, Szigeti József, Vecsey Ferenc és Zathureczky Ede. Közülük többeknek nyíregyházi kötődése is van. Vecsey Ferenc 1926-ban, Hubay Jenő 1927-ben, Szigeti József 1928-ban adott hangversenyt a Korona nagytermében. Mindhárman a Bessenyei Kör meghívására érkeztek városunkba. Szintén a Bessenyei Kör meghívását fogadta el Zathureczky Ede, aki Bartók Bélával együtt adott hangversenyt 1934. január 10-én. „Zathureczky Edéről nem mondunk el mindent, ha a fiatalabb magyar hegedűsök egyik legtehetségesebbjének és legnagyobbjának tartjuk, mert nemcsak hegedűs, hanem elmélyedő muzsikuslélek is. Rendkívül meleg tónusa, tökéletes technikája pompás kifejező eszköze lelki tartalmának” – írta róla a Nyírvidék tudósítója.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)