Június 16-a volt az a nap 1989-ben, amikor Nagy Imre mártír miniszterelnököt és társait újratemették. Az ezt megelőző napra időzítve a FIDESZ nyíregyházi csoportja egy emléktáblát állított a Sóstói úti volt ÁVH-laktanya bejáratánál mindazok tiszteletére, akiket 1948 után ártatlanul meghurcoltak. További párhuzam Nagy Imre újratemetésével, hogy míg a térség küldöttei a megyei pártbizottságtól, a megyei tanácstól, valamint más politikai és társadalmi szervezetektől részt vettek a budapesti gyászszertartáson, addig a nyíregyházi Északi temető 28-as parcellájában kopjafákat állítottak a város két mártírjának, Szilágyi Lászlónak és Tomasovszky Andrásnak. Ezt az emlékjelállítást a megyei tanács a „nemzeti megbékélés jegyében” tette, így jelölve meg az addig eltitkolt és jeltelen sírokat, ahová 1958 májusában elhantolták a mártírokat a kivégzésüket követően. Még 1989 áprilisában a Magyar Demokrata Fórum megyei szervezete nevében dr. Takács Péter és Hamvas László intéztek levelet Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszterhez, amelyben a két nyíregyházi mártír rehabilitációját, exhumálását és „emberhez méltó végtisztességüket” kezdeményezték. Júniusban kopjafákat állítottak, augusztusban megtörtént az exhumálás, az újratemetésük időpontját pedig 1989. október 6-ára tűzték ki.

Az MDF által szervezett gyászszertartáson a „népfölkelés” áldozatait több ezren búcsúztatták, a város pedig díszsírhelyet adományozott számukra. A kopjafákat ezt követően a 28-as parcellából áthelyezték a díszsírhelyre, ahol 1991-ig jelezték, hogy Nyíregyháza mártírjainak földi maradványai végre méltó helyre kerültek. Kivégzésük 33. évfordulóján, 1991. május 6-án a kopjafák helyét Tóth Sándor bronz mellszobrai váltották fel. Később síremlékük a Nemzeti sírkert része lett, míg 2016 őszén a 28-as parcellát is emléktáblával jelölték meg. Szilágyi László kopjafáját Gégénybe, Tomasovszky Andrásét pedig Kálmánházára helyezték át.

Ilyés Gábor helytörténész