Áldott, békés, meghitt karácsonyt kíván Nyíregyháza!

Szentestével Nyíregyházán és világszerte megkezdődnek a karácsonyi ünnepek. A Japánban élő keresztényeknél már december 25-ét írnak, míg Amerikában még csak most kezdődött el az utolsó karácsonyi előtti roham a boltokban. Nyíregyházán ilyenkor óráról-órára mérséklődik a forgalom az utakon, és megnövekszik a jelenlét a konyhákban, a fenyőfák körül és az étkezőkben.

Mit érdemes tudni szentestéről?

Szenteste a keresztény világban Jézus Krisztus születésének ünnepe, amely a Biblia szerint Betlehemben, egy egyszerű istállóban történt. Ez az esemény a kereszténység egyik legfontosabb alappillére, és az ünnep során minden szokás, ének és ima a Megváltó érkezését ünnepli. A szentesti éjféli mise, amelyet Magyarországon „pásztorok miséjének” is neveznek, különleges helyet foglal el a nap eseményei között. A templomok ilyenkor zsúfolásig megtelnek, és a közös éneklés, ima és az ünnepi gyertyák fénye meghitt atmoszférát teremt.

A szenteste eredetileg a keresztény közösségek vallási ünnepe volt, de mára számos világi elemmel gazdagodott. Az ajándékozás, a karácsonyfa állítása és a családi vacsorák mind hozzájárultak ahhoz, hogy az ünnep mindenki számára, vallási hovatartozástól függetlenül különleges jelentőséggel bírjon.

Népszokások, babonák

A szenteste köré számos babona és népszokás szövődött Magyarországon. Ezek közül az egyik legismertebb, hogy a házban a gazdaasszony fokhagymát tesz az asztalra, amely a betegségektől védte meg a családot. Egy másik hagyomány szerint az ünnepi asztal alá szalmát helyeztek, hogy emlékeztesse a családot Jézus születésének helyszínére.

Egyes falvakban régen az volt a szokás, hogy a gazdák ilyenkor megszentelték a háziállatokat, hiszen a betlehemi történet szerint az állatok is jelen voltak Jézus születésénél. Egy másik hagyomány szerint szenteste estéjén nem szabad vitatkozni vagy veszekedni, mert ez balszerencsét hozhat az új évre.

„Ünnepek ünnepe”

A karácsony (latinul: Nativitatis Domini, Natalis Domini, „az Úr születése”) a kereszténység második legnagyobb ünnepe, teológiailag a húsvét után a legnagyobb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek.

Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár Jézus születésének tényleges időpontja nem ismert. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt, vagy azért, mert ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász- és Sol Invictus-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték. Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.

Az Újszövetség leírása szerint Jézus istállóban született, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, aki férjével népszámlálásra Betlehembe érkezett a szülés estéjén. A történet szerint napkeleti bölcsek (később a magyar népnyelvben „háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy csillag vezette el őket Jézushoz.

Karácsony a modern világban

Annak ellenére, hogy a karácsony a keresztények ünnepe, sok nem keresztény ember is megüli világszerte az emberi szeretet ünnepeként. A modern és népszerű ünneppel az adott helyi kultúrától függően együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, írott üdvözletek küldése, templomi ünneplések, a szentestei vacsora és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa-állítás, karácsonyi gyertyák (helyett újabban égők), színes üveggömbök, girlandok, magyaroknál szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.