Alkalmassági vizsgálat – Nem minden munkahelyen lesz kötelező?

Nem minden munkahelyen lesz kötelező az alkalmassági vizsgálat az erről szóló új jogszabály tervezete szerint. Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság Munkáltatói Oldalának ügyvivője szerint – aki a törvénytervezetről beszélt szerkesztőségünknek – a tervezettel egyaránt kedvezőtlen helyzetbe kerülhetnek mind a munkáltatók, mind a munkavállalók. Ebben szerinte az összes munkavédelmi szervezet közös álláspontot képvisel.

Nem érvényesülnek maradéktalanul

Olyan új szabályozás léphet életbe, mellyel megszűnik a kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálat bizonyos munkahelyeken. Az Országos Munkavédelmi Bizottság az erről szóló tájékoztatást előző év decemberében kapta meg. Mandrik István, a bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője szerint több mint 8 hónapja volt a minisztériumoknak arra, hogy kidolgozzák, hol lesz ezentúl kötelező a munkába lépés előtti alkalmassági. Viszont alig néhány hete kapták meg véleményezésre ezt a listát. Szerinte sem orvosi, sem munkabiztonsági szempontok nem érvényesülnek maradéktalanul a tervezetben.

– Egyes helyeken így elmaradhatnak az orvosi vizsgálatok, ott, ahol az mindenképp szükséges lenne. Az is probléma, hogy a tervezet nem foglalkozik a veszélyeztetett korúakkal, terhes anyákkal, mozgáskorlátozottakkal, velük így bármi történhet. A tervezet alapján a munkavállaló nem lesz köteles megcsináltatni a vizsgálatot, viszont az alaptörvényben megmaradt az a tétel, hogy a munkáltató felelős a munkavállaló egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosításáért. Ez pedig feltételezi azt, hogy mindenképpen orvosi vizsgálat szükséges bármilyen munkába való foglalkoztatás előtt – hívja fel a figyelmet az ügyvivő.

Nehezen bizonyítható egy egészségügyi károsodás bekövetkeztének oka

A munkavédelmi törvényben 10 helyen van nevesítve a foglalkozás-egészségügyi szakorvosok igénybevételi kötelezettsége, melyet nem lehet kivédeni. Mandrik István szerint minden munkavállalói szervezet úgy gondolja, ezt a jogszabályt vagy el kell halasztani, vagy le kell venni a napirendről. Az ügyvivő úgy látja, azt is figyelembe kell venni, hogy a kormányzat idén január 1-jével egy olyan módosítást is előírt a Munka Törvénykönyvében, mely kimondja: a munkavédelmi oktatási anyag elkészítése munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi szaktevékenység. Ez alapján az orvost kötelező jelleggel igénybe kell vennie a munkáltatóknak. Az ügyvivő arról is beszélt, mi érheti így a munkavállalót és a munkáltatót.

– A munkáltatóknak az a kára származik, ha nem veszi figyelembe a munkavállaló egészségi állapotát és az nem dokumentálódik a belépés előtt orvosi vizsgálattal, valamint nem tudja a munkáltató bizonyítani, hogy egy szerzett egészségügyi károsodással rendelkező munkavállalót vett fel, később neki kell fizetni a gyógyíttatás költségeit. A munkavállalókra azért veszélyes, mert amennyiben belép egy munkahelyre egészségesen, de ott mondjuk a zajhatások miatt halláskárosodás következik be, és nem volt orvosi vizsgálata sem a belépéskor, sem a kilépéskor, akkor nem tudja bizonyítani, hogy a halláskárosodását ott szerezte – részletezte.

Közös álláspontot képviselnek

Mandrik István arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az Országos Munkavédelmi Bizottság mindkét oldala, a munkáltatói és munkavállalói is közös álláspontot képvisel. A munkavállalói érdekképviseletek véleményével a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Munkaadói Szövetség is azonosult. Hozzátette: a szakszervezetek szerint, amennyiben elmarad az egészségügyi vizsgálat, az egyenlőtlenségeket teremthet és szerinte a szabályozás az adminisztrációt is növelné. Az ügyvivő úgy fogalmazott, akkor lenne elfogadható a tervezet, ha a munkáltatók általános felelősségéről szóló pontot kivennék a Munka Törvénykönyvéből.