A közhatalom önkényével szemben betölti a fékek és ellensúlyok legjelentősebb szerepét. Az a jogszabálynak, amit egy népszavazáson született döntés eredményeként fogadnak el, kikezdhetetlen legitimációval rendelkezik – olvasható az Alaptörvény Blogon.

A ’48/49-es szabadságharc idején vetődött fel először egy általános választójogon alapuló referendum megtartásának a lehetősége, azonban az akkori politikai elit inkább az erős képviseleti rendszer mellett tette le a voksát. Magyarország első népszavazását 1921-ben rendezték Sopronban, aminek következtében a település meg is kapta a „leghűségesebb város” címet.

Később, a kommunizmus közel fél évszázadában fel sem népszavazás tartásának kérdése, a jogintézmény fekete listán volt. Az első népszavazás 1989-ben zajlott le, négy olyan kérdéssel, amik a diktatúra utáni állapotokat próbálták rendezni.

Az eddigi hét országos népszavazásból négy érvényes és eredményes volt (1989, 1997, 2003 és 2008),

három pedig érvénytelen lett (1990, 2004 és 2016). Érdekesség: csak 1989-ben és 2008-ban sikerült elérni az 50%-os részvételt, de ennek a „négy igenes” népszavazásnál volt igazán tétje, hiszen akkor ennyi is volt a küszöb.

Magyarország 2011-es Alaptörvénye a népszavazások érvényességének küszöbét visszaállította az 1997-es törvénymódosítás előtt érvényes szintre: az összes szavazásra jogosult fele plusz egy főre. (1997 és 2012 között 25 százalék volt az érvényességi küszöb.) Hazánkban a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés alapvető szabályait és elveit az Alaptörvény fekteti le 8. cikkében.

A részletes szabályokról a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezik.

A kormányzat által legutóbb bejelentett országosnépszavazási kezdeményezés tárgyköre az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekből áll, a megválaszolandó kérdések az oktatásra, a médiatartalmakra és a nemváltoztatásra irányulnak, a kiskorúak vonatkozásában.

A tananyag meghatározása és megtervezése, valamint a médiaszabályozás az állam hatásköre, a nemváltoztatás pedig egy olyan jelentős döntés meghozatalát foglalja magába, amiről, az előző két kérdéskörrel egyetemben, az Országgyűlésnek kell döntenie.

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartsanak?

Nemzeti köznevelésünk célja egy olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, műveltségük életkori

sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén. Magyarország Alaptörvénye és a mögötte álló egyértelmű társadalmi többség világosan fogalmaz:

Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozás megtartása során, pedig különösen figyelemmel kell lenni a fenti rendelkezésére.

E foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére. A népszavazásra bocsátott kérdés további két fontos eleme a „köznevelési intézmény” és a „szülő hozzájárulása nélkül” szófordulat.

Fontos a köznevelési intézmény fogalmának tisztázása, ugyanis az óvodák is ebbe a körbe tartoznak, ahol a kiskorúak legsérülékenyebb rétege kerülhet a szexuális propagandák célpontjába. A szülői hozzájárulás nélkülözhetetlensége a gyermekeknek nyújtott edukációk, foglalkozások tekintetében pedig, azontúl, hogy mindenfajta morális szempont szerint alapvető követelmény, azt az Alaptörvény is deklarálja: „A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.”

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

Egy kiskorú gyermek, korából adódóan, önhibáján kívül, sokkal könnyebben befolyásolható, éppen ezért hatványozottabban ki van téve a propaganda célzatú „termékek” veszélyeinek.

Az utóbbi években az élet minden területén általános növekedés tapasztalható a különböző szexuális irányultságok népszerűsítésének fordulatszámában, ami együtt jár azzal, hogy azokban az országokban, melyek

utat engedtek az LMBTQ propaganda túlzott térnyerésének, exponenciálisan emelkedni kezdett a nemváltási hajlandóság a fiatalok körében.

A veszély leginkább abban rejlik, hogy az iskolákba, a reklámokba, a filmekbe, a közéletbe, tehát az élet majdnem minden területére becsatornázott agitáció hatására a kiskorúak gyakran a valós nemi identitásukkal ellentétes döntést hoznak, mely választásba az orvosok nemigen szólhatnak bele, ugyanis a gyakran hangoztatott álláspont szerint, ez az elhatározás az egyén szuverén joga.

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek nemátalakító kezelések?

Azontúl, hogy egy cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében az előbbiekben részletezett téves felismerés lehetőségének kockázata jóval nagyobb, a különböző

nemátalakító kezelések számos egyéb veszélyt hordoznak magukkal, ugyanis a kezelés során többféle kritikus mellékhatás is felléphet. Egyrészt vannak olyan terápiák, melyek a nemi jegyek kiiktatását célozzák, így gyakorlatilag visszafordíthatatlanok, másrészt olyan kezelések is előfordulnak, amelyek konkrét fiziológiai kockázatokkal járnak együtt.

Éppen ezért

szakmai berkeken belül teljes konszenzus mutatkozik abban, hogy a kiskorúak esetében nem kerülhet sor a nemátalakító kezelések megkezdésére.

A fentiek következtében egyre gyakoribb jelenség, hogy a nemátalakítást végző klinikáknak a bíróság előtt kell megjelenniük, mivel a korábbi páciensek utóbb felismerik, hogy félrekezelték őket, és valójában nem a nemátalakító kezelés volt a megoldás a problémáikra.

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be? / 5. Támogatja-e Ön, hogy a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

A konzervatív állásponttal szembeni gyakori érv szerint, az LMBTQ ideológia és az azt megjelenítő médiatartalmak semmilyen „veszéllyel” nem járnak együtt, ugyanis a szexuális

irányultság genetikai alapú, az nem befolyásolható, és nem hat rá semmilyen külső körülmény. Ezt a felfogást ugyanakkor a tudomány és számos egyéb, tényeken alapuló felmérés is cáfolja.

Ha párhuzamosan vizsgáljuk a témában lefolytatott eddigi legkiterjedtebb kutatás eredményeit, mely alapján a genetika csupán elenyésző mértékben befolyásolja a szexuális irányultság alakulását, illetve az LMBTQ tartalmakat szinte korlátozás nélkül megjelenítő nyugati országok kamaszkorú fiataljainak körében az LMBTQ identitás népszerűségének kiugró emelkedését, akkor egyértelműen megmutatkozik a külső körülmény, mint egyértelmű befolyásoló tényezők szerepe.

A népszavazásra bocsátott kérdések a gyermekek védelme köré épülnek.

A gyermekek jogait, valamint a szülők neveléshez fűződő jogát számos nemzeti és nemzetközi jogi dokumentum deklarálja, igyekszik azoknak keretet adni.

Megjegyzendő, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája 14. cikk (3) bek. értelmében tiszteletben kell tartani a szülők azon jogát, hogy gyermekeik nevelését és tanítását vallási, filozófiai és pedagógiai meggyőződésüknek megfelelően biztosítsák, az e szabadság és jog gyakorlására vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban.

Ezzel összhangban van a kormány azon kívánalma, hogy az oktatási intézményekben ne terjesszenek LMBTQ-propagandát, a gyermekek szexuális nevelését pedig hagyják meg a szülőknek.

A 24. cikk rögzíti, hogy a gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, a kormány pedig a liberális sajtó és politikusok által támadott pedofiltörvénnyel épp ennek az EU-s jogban is szereplő kikötésnek kíván maradéktalanul eleget tenni, valamint kíváncsi egy ilyen fontos témában a nemzet tagjainak a véleményére; illetve az érintett szakasz (2) bekezdése előírja, hogy a hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie, az pedig egyértelmű, hogy a nemváltás és a genderideológia propagálása kiskorúaknak nem a gyermekek érdekét szolgálja.

hirado.hu