Folyókról és forrásokról, kikötőről és révről, vízügytörténeti iratokról szóltak a XXIX. Nemzetközi Levéltári Nap előadói a megyei levéltárban. Határon innen és túlról érkeztek a meghívott és érdeklődő vendégek. Láthattak kiállítást, volt program- és könyvbemutató. Három pályázat dolgozatait értékelték, és emléklapokat adtak át a levéltárral kapcsolatban álló kutatóknak.

Megdöbbentő volt az idei Nemzetközi Levéltári Napok meghívója. Hogyan kerül a víz a levéltárba? Által mennék én a Tiszán – így szólt az egyik előadás címe, vagy a Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat dokumentumai, vagy például az 1970-es Szamosközi árvíz.

„Nagyon komoly összefüggés van a levéltár, a vízügy, a nemzetköziség és a vízügy között, hiszen határvidéken vagyunk, a mi megyénk három országgal határos. Nagy folyóink külföldről érkeznek hozzánk, tehát nagyon fontosak a nemzetközi kapcsolataink, illetve a múlt emlékeit mi is őrizzük a Vízügyi Múzeumban. Levéltári összefüggés is van, nagyon komoly dokumentum-, térkép- és tervrendszer található a Vízügyi Múzeumban. Próbáljuk a múlt örökségét felszínen tartani, kutathatóvá tesszük ezeket az anyagokat. Sokan, sokszor használják diplomamunka elkészítéséhez, és a legkülönbözőbb célokra mi is, hiszen egy-egy terület fejlődése a levéltári anyagokon keresztül nyomon követhető, és a múlt ismeretéből tudjuk a jövő feladatait megalapozni” – tájékoztatott Bodnár Gáspár, a FETIVIZIG igazgatója.

Napi feladat ugyan nincs a tervek elkészítése kapcsán, de a hosszú távú programokban szerepelnek a múlt iratai, tanulságosak, hiszen az elődök nagyon világosan és precízen fogalmaztak, rajzoltak és dokumentáltak. A mai szakemberek felhasználják a régi terveket programjaikban, vagy rekonstrukciók esetén. Így volt ez pl. a Nyírvíz-palota felújításakor is, a vízügy dokumentációja nyomán dolgoztak az építők.

„A kollegáknak jutott eszébe, mert ebben az évben elindítottunk egy sorozatot, aminek a címe: Ami összeköt. Ezen gondolkodva a városnapon a betelepítéssel foglalkoztunk, és a Békés megyei kollégákat hívtuk. Szeptemberben, a Károlyi Kutatócsoportban a Károlyi családot vizsgáltuk meg a Fejér megyeiekkel, és úgy gondoltuk, hogy a levéltári napon, nemzetközi téma inkább a folyó lehet, hiszen országhatárokat nem ismer, mi pedig a kutatás korlátait ismerve úgy gondoltuk, hogy talán az lenne a legcélszerűbb, ha megmutatnánk, hogy milyen források vannak határon innen és határon túl” – fogalmazott a megyei levéltár igazgatója, Kujbusné dr. Mecsei Éva.

Történész és levéltáros szakemberek érkeztek a hazaiak mellett Galántáról, Beregszászból és Szatmárnémetiből. Kárpátaljai szerzők munkája a Beregvármegyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat iratai című kötet, melyet ez alkalommal mutattak be Nyíregyházán, de kiállítás is nyílt a feledésbe menő vízi világról.

Három pályázat jelent meg ebben az évben is. Egy a folyókról és kártételeikről, illetve két diákpályázat. A Régen és most, valamint Tisza sztori néven várták a folyóhoz kapcsolódó történeteket.