Amiről az utcák mesélnek...
Ma már csak régi képeslapokon fedezhető fel az az épület, amelyet a régi nyíregyháziak Széchenyi szállóként, illetve Vadász-féle házként ismertek. Az egykori Széchenyi (ma Országzászló) téri épületről van szó, amelyet 1889-ben vállalkozási céllal, saját kivitelezésében épített Melhouse János.
Az épület a Kálvin téri református templommal szemben, körülbelül a mai Tudomány és Technika Háza előtti területen állt. A tér felől készült képek a 36 méter hosszú épület impozáns homlokzatát mutatják, azonban a Kálvin tér felől befordulva kiderült, hogy mindössze 7 méter volt a ház legnagyobb szélessége, és az udvar felől csupasz függőfolyosó kötötte össze az arra nyíló szobákat.
Elsőként Borsabányai József vendéglős vette bérbe, aki szállodát, sör- és kávéházat rendezett be benne, és 1889. augusztus 4-én nyitotta meg Benczy Gyula zenekarával. A tér akkori névadójáról hamarosan Széchenyi szállodaként hirdették. Már ilyen néven vette bérbe 1890-ben Köhler András. A bérlők sorában érdemes még megemlíteni 1898-ból a magát „a város legrégibb vendéglősének” nevező Rózsakerti József nevét. Valószínűleg az ő újításai, vendégcsalogató akciói sem érték el a kellő eredményt, így 1904-ben Széchenyi nevével már a Bocskai utcában működtette vendéglőjét Jurás Lajos, Melhouse pedig eladta az épületet dr. Vadász Leó orvosnak. Valószínűleg ő is bérleménybe adta ki az épületet, mígnem az a város tulajdonába került. (Vadász 1917-ben hunyt el.)
A két világháború közötti időben már Vadász-házként, illetve Vadász-féle házként szólnak róla a híradások. Ekkoriban bérbe adták két lakását és a pincéjét, mígnem a város 1929-ben saját hivatalai részére alakíttatta át. 1931-ben egy népkonyhát is berendeztek benne, ahol naponta 160 rászorulónak juttattak ebédet. Később a szegénygondozó irodát is itt alakították ki. 1932-ben az akkor alakult Benczúr Kör kapott az épület emeletén egy klubhelyiséget. Az épület utolsó éveiben szövetkezeti és egyéb irodákat helyeztek el, mígnem 1978-ban a körút építése miatt lebontották.
Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész
