Amiről az utcák mesélnek: a Bálint-ház a Bercsényi utcában
A Bercsényi utca 3. szám alatt még ma is áll az az épület, amelyet dr. Bálint István nyíregyházi ügyvéd építtetett 1928-ban. A ház építtetője 1892. március 20-án született, 1912-ben jelesen érettségizett az Evangélikus Főgimnáziumban.
1916-ban Debrecenben tett jogi doktorátust. Előbb a nyíregyházi törvényszéken volt joggyakornok, majd ugyanitt jegyző. 1921-ben sikerrel letette Budapesten az egységes bírói és ügyvédi vizsgáját és megnyitotta irodáját. 1922-ben feleségül vette Fazekas Bertát, Fazekas János evangélikus iskolaigazgató leányát.
A képünkön látható épület terveit Sarkadi Adolf készítette, míg a kivitelezést ifj. Tóth Pál építőmester végezte. A házat Bálint vállalkozási céllal építtette és bérletre kínálta. A földszinten kialakított helyiségek: „autó, bútor-, trafik-, fűszer és ipari stb. üzletek, valamint irodák céljára kiválóan alkalmasak”, míg az emeleti részen „elegáns, s ép, modern 3 szobás lakás, valamint egy orvosi rendelőnek, garzonlakásnak kiválóan alkalmas helyiség, avagy a kettő együtt, mint 5 szobás lakás bérbeadó”. ő maga is ide helyezte át irodáját dr. Sarkadi István ügyvédtársával együtt 1929-ben.
A tervrajzon is látható jobboldali bejáraton volt megközelíthető az ecetgyár, amit 1930-ban így ajánlott az érdeklődők figyelmébe: „a város központjában évtizedek óta fennálló nagybani és kicsinybeni árusítással egybekötött jó forgalmú ecetgyár” bérbeadó. A gyárat 1937-ben Klein bérelte.
A Merkur nyomda is ebbe az épületbe helyezte át üzemét 1933. május 1-től. E nyomdában készült a Szabolcsi Hírlap is. Büszkén adták hírül 1933 decemberében, hogy „új gépek, új betűk, modern, ízléses, művész nyomdászmunkákra alkalmas felszerelés érkezett a fővárosból”, amelyeket Orosz Károly, a Szabolcsi Hírlap nyomdai előállításának művezetője „lelkes munkakedvvel, jeles szaktudással és finomult ízléssel állított munkába”. Az új technika lehetővé tette a „műgonddal tervezett meghívók, eljegyzési kártyák, üzleti, hivatali nyomtatványok, névjegyek, gyászjelentések” készítését.
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
