A Hatzel téri iparostanonc-iskola falai között 1924-ben cserkészcsapat alakult Gábry Bertalan tanító vezetésével. Ők voltak a 952. sz. Baross Gábor cserkészcsapat, amely később a fúvós zenekaráról is híres lett, több városi rendezvényen is szerepeltek.

A csapat fúvósai először 1926. június 27-én, a zászlószentelési ünnepségükön mutatták meg magukat a nagyközönségnek. E napon ünnepelték a nyíregyházi iparostanonc-oktatás ötvenéves évfordulóját is. A felavatott lobogó „annak a munkásifjúságnak büszkén lengő zászlaja, amelyet körülfog a polgárság szeretete és felemel támogatása, mert ezek az ifjak abban az eszmekörben nevekednek, amely a polgári társadalom fenntartó ereje: hazafiúi érzésben, vallással áthatott testvéri szeretetben”. A zöld selyemzászló egyik oldalát a magyar címer ékesítette a következő körirattal: „Magyar munkában a magyar feltámadás”, míg a másik oldalán a cserkészliliomot körülvevő csapatszámot és csapatnevet hímezték. Az egyik zászlóanyai tisztet Kégly Szeréna, a csapat egyik fõ patrónusa vállalta el.

A Baross cserkészek tagjai közé a már végzett iparosokat is szívesen várták, az első „öregcserkészek” 1932-ben tettek fogadalmat. Ekkorra már nagy népszerűséget vívott ki a csapat a városban, amelyet a nyíregyházi cserkészet „szeme-fényének” is neveztek: „Mindenhol a legmelegebb rokonszenvvel gondolnak az iparos cserkészfiúkra, s ha ők fújják meg a hívogató kürtöt, ott leszünk egy szálig”.

A fúvósok mellett még a csapat céllövői értek el szép eredményeket, mint például a Magyar Cserkészszövetség által, 1938-ban Budapesten szervezett országos versenyen. Az öregcserkészek ötfős csapatversenyében bajnokok lettek: Skriba Zoltán, Szauder Ferenc, Tibor Ferenc, Tibor Béla és Varga Endre. A cserkésztisztek megmérettetésében Szauder Ferenc szintén bajnok lett.

A csapat utolsó újoncai 1948-ban tettek fogadalmat, ekkor a cserkészmozgalmat felszámolták, így szűnt meg a Baross cserkészek alakulata is.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)