Amiről az utcák mesélnek – Bessenyei György nyíregyházi kultusza (1. rész)

hirdetés

Nyíregyháza városa a 19. század utolsó harmadában Bessenyei Györgyben találta meg azt az ideált, akinek nevét a közművelődés zászlójára tűzhette. Akkor még nem gondoltak a már számos sikert arató Benczúr Gyulára, sem az írói pályája elején lévő Krúdy Gyulára, így maradt a berceli születésű Bessenyei, aki talán soha nem is járt az életében éppen újratelepített és magára találó Nyíregyházán.

A sárospataki kollégium diákjaként, majd a szülői ház magántanulójaként sikerült olyan tudást felhalmoznia, amely a testi adottságaival és a katonai jártasságával kiegészülve alkalmassá tette, hogy 1765-től Mária Terézia bécsi magyar testőrségében teljesíthessen szolgálatot.

 

A Bécsben töltött évek alatt is szorgalmasan tanult, képezte magát. Irodalmi munkásságának köszönhetően a magyar felvilágosodás atyját tisztelhetjük benne. Egy olyan személyt, akit méltán lehetett nemcsak Nyíregyháza, hanem egész Szabolcs vármegye elé példaként állítani. Ezt gondolták a Porubszky Pál elnöklete alatt az Evangélikus Főgimnáziumban működő önképzőkör tagjai is, akik 1888-tól Bessenyei nevének égisze alatt működtek tovább. Még a fővárosban tanuló Szabolcs vármegyei egyetemisták is elkötelezték magukat Bessenyei örökségének ápolásában. Kovács István törvényszéki bíró javaslatára pedig elhatározták, hogy szobrot állítanak emlékének. Ezek után nem véletlen, hogy az elsősorban közművelődési célokkal, 1898-ban alapított kör is Bessenyei nevét vette fel. 1899-ben pedig a város első köztéri szobraként leplezték le a testőríró ércbe öntött alakját.

Ehhez a szoborhoz hívta a Bessenyei Kör 1921 februárjában a vármegye közönségét, hogy hódolhasson Bessenyei emléke előtt a halálának 110. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A zsúfolásig megtelt téren dr. Kleckner Károly, a kör főtitkára mondott ünnepi beszédet, aki a trianoni gyász árnyékában Bessenyeit, mint a nemzeti újjáébredés apostolát tárta hallgatói elé. A kör tagjai 1923-ban Bessenyei berceli szülőházánál rendeztek nagy ünnepet, 1938-ban pedig elhatározták, hogy a bihari remete hamvait Nyíregyházára szállíttatják...

 

Ilyés Gábor helytörténész

www.emlekjelek.hu